/Bolt
  • Sára József ezúttal a Datolyaszilva alanyának használt Lótusz- és Virginiai szilva körül kialakult bizonytalan információkat teszi helyre, továbbá láthatjuk, milyen eredményesen termeszthető hazánkban is a Datolyaszilva.
  • Datolyaszilva (Diospyros kaki) fajták, fák és gyümölcseik komplett összehasonlítása. Felvétel ideje: 2022. Október. Helyszín: Somogyvámos A videó ki is nagyítható a [] jellel, vagy a Youtube csatornánkon is megtekinthető.
  • Termése Október elején érő, közepes méretű, csíkozott, a Bouche-nál ízletesebb, édesebb fajta. Jól tárolható európai gesztenyefajta. Részben önporzó. Az idegen megporzás segíti a megtermékenyülést. Porzópárnak ideális a 'Bouche de betizac'. Földtípus: csak enyhén savanyú, vagy semleges felel meg a számára! Fényigény: teljes napfény/félárnyék Vízigény: közepes Tápanyagigény: közepes Télállóság: -30C fokig télálló
  • Akció!

    Mocsárciprus (120/140cm) K20

    Original price was: 20 000 Ft.Current price is: 15 000 Ft.
    Latin név: Taxodium distichum
    A Taxodium a ciprusfélék családjába tartozó, rendkívül árvíz-toleráns tűlevelű. Rokonságban áll a Glyptostrobus pensilis és a Cryptomeria japonica fajtákkal. Eredeti élőhelye Észak-Amerika déli részén található. Átlagos magassága 30-40 méter, törzsátmérője 2-3 m (kivételesen 11 méter). Tűhöz hasonló levelei 0,5-2 cm hosszúak, két sorban állók. Termése 2-3,5 cm átmérőjű, gömb alakú, 10-25 részből áll. Mindegyik részben 1-2 mag található. Fáját különösen megbecsülik, mivel rothadás-ellenálló. Magyarországon Hévízen és Vácrátóton szép állományai találhatók. Gyökere különleges. Mocsaras, nedves talajokon a szétterülő gyökérzet néha 1 m magasságig is térdszerűen kiemelkedik a talajból (légzőgyökér). Puha, lapos tűlevelei a levelekkel együtt lehulló rövidhajtásokon fésűsen helyezkednek el. Lombja ősszel érdekes barnásvörösre színeződik. Virágai: egyivarúak, egylakiak. A nővirágok zöldek, a hímvirágok sárgák, aprók. Nagyon korán, január végén, februárban virágzanak. Kertben ennek megfelelő ökológiában érzi jól magát. Mészben szegény talajon jó kerti viszonyok között is kielégítően fejlődik. Konténeres növények. Törzsvastagság már kb 2,5-3cm.
    Talajtípus:
    Savas (tőzeges)
    Télállóság:
    -20 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Nagy vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
  • Természetesen a videóban látható extra méretű gyümölcsöket az ismeretterjesztés céljából mutattuk meg. Az átlagos gyümölcsök vegyes, 5-10 cm közötti méretűek. Postázni csak a kemény, frissen szedett, zöld termést lehet, de mivel utóérő, szobahőmérsékleten 1-2 nap alatt beérik. A beérlelést almával is elő lehet segíteni. Az Indián banán gyümölcsöt, a Datolyaszilvát, kiwit is ugyanígy eljárva finom édesre érlelhetjük. 1 adag gyümölcs mellé 2 adag almát tegyünk, légmentesen zárjuk le és figyeljük minden nap az érlelni kívánt gyümölcsöket.
  • Washingtonia filifera Kalifornia és Arizona és Mexikó északnyugati részén őshonos. Kifejlett korában akár 15-25 méteres magasságot is elérheti. Legyezőszerű levele 1-1,5 méter hosszú, levélnyele tüskés. Tavasztól őszig napos szellős helyen tartható. Teleltetést igényel, 10-15°C-os világos helyen, mérsékelt öntözéssel. Kiültetve a törzs -10C fokig télálló, a levelei pedig -1- -2C fokig, ezért kültéri fűtéssel és fátyolfóliával is védhető. Érett marhatrágya, vagy komposzt + C típusú virágföldbe, vagy homokkal kevert agyagos kerti földkeverékbe ajánlott ültetni. Konténeres növények.  
  • Citrus lemon
    Legyen saját friss biocitromot adó fája :) A friss citrom összehasonlíthatatlanul finomabb a bolti vegyszeres és állottnál.. Sőt, egyes kutatások szerint a héj sokkal több értékes hatóanyagot tartalmaz, mint a lé. Indiában pld az étkezések előtt egy kis szelet citromot szolgálnak fel elfogyasztásra az emésztést segítő enzimek érdekében.
    Általános leírás: A citrusfélék varázsát nem csak az élénk színű gyümölcsök adják, hanem bódító illatú virágaik is. Örökzöld növény, melyen egyszerre vannak virágok és gyümölcsök is. Korán, már 1-2 éves korától termőre forduló, 20-25 dkg-os termésekkel, bőlevű, nagy termésű fajta. Maximum 2-3 m-es bokor, vagy kisebb fa. Tetszőlegesen metszhető, formálható. Nyáron, félárnyékban a szabadban, télen 5-10 fok között, világos helyen tartsuk. Tavasszal trágyázzuk szárított, vagy friss galamb vagy csirketrágyával, ez rengeteg gyümölcsöt eredményez. Télen vigyázzunk a túlöntözésre, mert ez gyökérrothadáshoz vezethet. Ha az őszi hidegek után, hirtelen visszük a fűtött szobába, ledobálhatja leveleit, ezért ha fűtött lakásba teleltetjük, akkor korán már augusztusban vigyük be. A pajzstetvek károsító hatásától a téli hűvös tartás megvédi a növényeket.
    Termő konténeres növények.
    Talajtípus:
    Savas (tőzeges)
    Télállóság:
    0 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Kifejezetten tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Félárnyék
    A fotó illusztráció.
  • Zanthoxylum piperitum
    1 csomag kb 3g hazai, vegyszermenteses termesztett növényi részt tartalmaz.
    Lombhullató cserje, vagy kisebb fa, átlag 2x2 méter terjedelmű. Kína, Japán, Korea hegyeinek gyakori növénye. Magyar elnevezése szecsuáni származására utal. Átellenes állású, szárnyalt levelei mutatósak. A levélalapok tüskések. Egylaki növény, egyivarú virágokkal. Jelentéktelen, sárga virágai Május-Június hónapokban nyílnak. Ragyogó vörös és illatos bogyói őszre bíborszínűvé érnek. Termést már a 2-3 éves növény is hoz. Metszéssel alakítható.
    A termés illóolaja terpénekben és dipenténekben, a levélé pedig monoterpén származékokban és hat szénatomos telítetlen vegyületekben gazdag. A szecsuáni borsnak botanikailag semmi köze a fekete, vagy a fehér borshoz. Alkalmazási is eltér a megszokottól, hiszen itt nem a fekete mag kerül elfogyasztásra, hanem az először rózsaszínű, majd száradás után fekete magköpeny. Egészben, vagy őrölt formában használjuk a mámoros illatú magköpenyt. Több ázsiai fűszerkeverék alkotórésze. Az íze valóban friss borsos, a citrom és a menta íz keveredve, nyelvzsibbasztó érzést érezhetünk, ha magában rágjuk. Gyógyhatása: Segíti az emésztést, vértisztító. Írásos feljegyzések szerint elpusztítja a parazitákat, és megszünteti a hasfájást. Rövid időre megszünteti a fogfájást. Gasztronómiai jelentősége és felhasználása: A receptekben gyakran ajánlják előbb úgy megpirítani, hogy még benne van a fekete fényes mag, aztán szétnyomjuk, és a magot kidobjuk. A kínai konyha egyik jellegzetes fűszerhasználati módja, hogy a szecsuáni borsot sóval együtt száraz serpenyőben átsütik. Ezt kis tálkában teszik az asztalra, és ebbe mártogatják a különböző sült húsokat (csirke, kacsa, disznó). Többnyire a főzés végén teszik az ételbe. Gyömbérrel, és a csillagánizzsal együtt, az erős szecsuáni konyha népszerű fűszere. Amikor sokat eszünk belőle, a szájunk elzsibbad ez a „Ma la”. A szecsuáni bors olaj formájában is használatos «Sichuan pepper oil». Nagyon népszerű ételek a forró olajban készült tészta. Közismert recept a gyömbérrel, szecsuáni borsos olajjal, barna cukorral, rizsecettel, és zöldségekkel készült tészta. Az indonéz konyha megőrölve, csilivel keverve adja a hús és halételekhez. A szecsuáni bors az egyik alapvető fűszere a nepáli, bhutáni, tibeti konyháknak, mivel ezeken a területeken termesztik. Az egyik himalájai jellegzetesség a momo — a hagymával, fokhagymával, és szecsuáni borssal ízesített darált jak hússal töltött félhold alakú tésztás 'táskák'. Japánban a Zanthoxylum sancho megszárított és porrá őrölt leveleit teszik mértékkel a tésztalevesekbe. Az egész és friss leveleket a kinomet, használják a zöldségek, különösen a bambuszrügyek aromatizálására, és a levesekbe. A szecsuáni bors az egyik összetevője a tradicionális kínai ötfűszer keveréknek, és a Shichimi togarashi, a japán hétfűszer keveréknek is
  • Phyllostachys aureasulcata 'Spectabilis'
    Tulajdonságaiban a kínai aranycsíkos bambusszal megegyezik, de a szárak színe tiszta aranysárga. Különlegessége még hogy az erős napsütés hatására a szárakon pirosas színű bemosódás látható. Erőteljesen fejlődő nagy díszítő értékű bambusz. Magassága 5-8 méter. Konténeres növény. MÉRETE ÉS SÚLYA MIATT elsősorban SZEMÉLYES ELVITELLEL!
    Talajtípus:
    Közömbös
    Télállóság:
    -30 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
  • Musa basjoo
    Nem a trópusokról származik, hanem a japán Ryukyu szigetről, ahol télen a hó és a hideg jól ismert. A növény takarás nélkül földig visszafagy, majd Áprilisban kihajt. Ha a szárat kb. 1 méter magasan visszavágjuk, dróthálóval kb 1-es sugarú körben körbevesszük ezt a részt, száraz levéllel megtömjük, illetve a tetején fóliával takarjuk, akkor az indulási méretet megnövelhetjük. Tápanyagban gazdag talajon a 4-6 méter magasságot is eléri. 3 m-esen már virágzik, de a virágzás után a törzsrész elpusztul. Szélmentes, védett, napos helyet válasszunk számára, így évről évre nagyobb növénycsoportban gyönyörködhetünk. Mégis egy örökéletű fűféléről van szó, mert sok kis sarjat hoz, így telepítésekor vegyük figyelembe a terjedését és a magasságát is. Gyümölcse ehető, de a magok nagyméretűek benne, sajnos Magyarországon nem érik be a fagyok és a rövidülő nappalok miatt. Ennek ellenére különleges, trópusi hangulatot ad kertünknek.
    Konténeres növények.
    Talajtípus: közömbös
    Télállóság: -20°C
    Tápanyagigény: kifejezetten tápanyagigényes
    Vízigény: nagy
    Fényigény: teljes napfény
  • Citrus medica 'Maxima'
    NAGY MÉRETE MIATT CSAK SZEMÉLYES ELVITELLEL VÁSÁROLHATÓ MEG SOMOGYVÁMOSI TELEPHELYÜNKÖN! A citrusfélék közül az egyik legnagyobb terméssel rendelkező fajta, mégis nagyon jó ízű, bőlevű. Egy citrom súlya elérheti a 1 kg-ot is. Héja vastag, barázdált, húsa mint a citromé. Erőteljes növekedésű, levelei elérhetik a 25-30 cm hosszúságot is. Virágrügye lila, virága nagy fehér, erősen illatos, melyeket csoportokban hoz. Könnyen tartható fajta. Konténerben lévő növények.
    Talajtípus:
    Savas (tőzeges)
    Télállóság:
    0 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Kifejezetten tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Félárnyék
  • Erős növekedésű, bőtermő fajta. Szülők: Guzal Kara x SV 12375 Sem téli, sem tavaszi fagyok nem károsítják. Fürtjei mutatósak, sötétkék színűek, lédúsak. A szemek oválisak, erősen kötődnek. Ajánlatos virágzás előtt, és bogyókötődés után permetezni, mert apró bogyós állapotban a lisztharmat megtámadhatja (ez a többi szőlőfajtára is igaz). Ha túl sok fürtöt hagyunk, nehezebben érik be. Érési idő: egyike a legkésőbbi fajtáknak, Október 20 körül. Ha a fagy nem támad, akár novemberig a tőkén tartható. Vastag héjának köszönhetően fél kilós fürtjei hosszan eltárolhatóak. Rezisztens, ellenálló fajta. Fagytűrés: -23ºC Talajtípus: közömbös, de tápanyagban gazdag. Konténeres oltványok.
  • Punica granatum Mollar de Elche Spanyol eredetű, közepes bokor- és termésméretű, sárgás-narancsszín héjú, ehető termésű gránátalma fajta. Gyümölcsei édesek, lédúsak, magjai minimálisak. Virágjaival május-júniusban díszít. Késői érésű fajta. A Wonderful és a Mollar a legkedveltebb és legjobb minőségű gránátalma fajták az élelmiszeriparban, kereskedelemben és a vendéglátásban. Napos, szélvédett helyre, tápdús talajba ültessük. Vízigény: átlagos Télállóság: -15ºC Konténeres növények.  
  • https://youtu.be/E2qZOPFtieo
  • Megtekintéséhez kattintson az alábbi linkre: https://youtu.be/dl-Vty6Nq2c
  • Citrus medica 'Maxima'
    A citrusfélék közül az egyik legnagyobb terméssel rendelkező fajta, mégis nagyon jó ízű, bőlevű.
    Egy citrom súlya elérheti a 1 kg-ot is. Héja vastag, barázdált, húsa mint a citromé. Erőteljes növekedésű, levelei elérhetik a 25-30 cm hosszúságot is. Virágrügye lila, virága fehér, illatos melyeket csoportokban hoz. Könnyen tartható fajta. Termésekkel rendelkező, oszlopos rácson körbefuttatott 40L-es konténeres növény.
    Talajtípus:
    Savas (tőzeges)
    Télállóság:
    0 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Kifejezetten tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Félárnyék
  • Ginkgo biloba  A páfrányfenyő (Ginkgo biloba), röviden Ginkgo, újabb népies nevén ginkó lombhullató, gyógynövényként ismert kétlaki fa, amely a páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen ma élő faja. Különleges megjelenésű ősi növényfaj. Élő kövület, nincsenek közeli rokonai. Az egyik leghosszabb életű fa. Ezer évnél idősebb példányok is ismeretesek. A ginkgo kétlaki, lombhullató fa. Ellenálló a betegségekkel szemben, koronája ellenáll a szélnek, hókárnak, fája a kártevőknek. 20–35 méteresre nő meg, egyes példányai Kínában 50 méter fölé magasodnak. A fiatal példányok karcsúk és kevéssé elágazók, később a kúp alakú korona kiszélesedik. Az ágak már fiatalon is erősek, vastagok, hegyesszögben felfelé törve nőnek, később terülnek szét. A hosszúhajtások egyenesek, messzire nyúlók, a vörös rügyben végződő törpehajtások télen különös külsőt kölcsönöznek a csupasz ágaknak. A kéreg barnásszürke-sötétbarna, mélyen repedezett vagy hálósan barázdált, felfelé haladva a növényen egyre vékonyodik. A törzsön bütykök láthatóak. A hosszúhajtásokon csavarvonalban, egymástól messze, míg a törpehajtásokon 3-5-ös csomókban elhelyezkedő, kb. 10 cm hosszú levelei bőrszerűek, legyező formájúak, erezetük villás, a levéllemez középen mélyen bemetszett. A feltűnően puha, hosszú szárú levelek világos- vagy középzöld színűek, ősszel élénksárgává válnak, majd lehullnak, néha 1-15 nap alatt. A hímivarú növények porzós virágai sárga, hengeres barkákban, általában a törpehajtásokon fejlődnek. A nőivarú ginkgók termős virágainak száma 2-3, a szél porozza be őket. A szabadon álló, ovális magkezdemények igen aprók, színük világoszöld. A csonthéjas termésre emlékeztető magvak húsos héja (magköpenye) éréskor szürkészöldről aranysárgára változik, vajsavtartalma miatt kellemetlen szagot áraszt, emiatt közterületekre általában a hímivarú példányokat ültetik (a növények azonban ültetés előtt nem szelektálhatók nemük szerint). A páfrányfenyőlevelek flavonoidokat (kvercetint, kempferolt) és terpenoidokat tartalmaznak. A terpenoidokat a ginkgolidok (diterpén-laktonok) és a bilobalidok (szeszkviterpén) képviselik. A páfrányfenyő levelét gyógyászati célokra használják fel. Levele tavasztól őszig szedhető. Alkalmazzák agyi vérellátási zavar, szédülés, fülzúgás, illetve hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. Az orvosi kutatások szerint hatásos enyhe és közepes depresszió, impotencia kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A homeopátiában mandulagyulladás és fejfájás ellen alkalmazzák. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a páfrányfenyőlevél (Ginkgo folium) néven hivatalos drog. (Forrás:www.azsiabt.hu/lexikon) Télállóság: -30 fok C Talajigény: közömbös Vízigény: átlagos Fényigény: félárnyék
  • Opuntia Compressa Őshonos Észak-Amerikában, jó télálló-képességű, így északon is megél, mint pld Kanada. Élénk-sárga telt virágai 5-7 cm átmérőjűek. Virágzási idő: Június-Július. Bordó gyümölcse ehető, 3-4 cm nagyságú. Átlagosan 15 cm hosszú 1cm vastag levelek jellemzik. Napos száraz területek, sziklakertek, rézsűk növénye. A növény 1 -2 négyzetméteres telepeket alkot. Virágzáskor csodaszép! Végleges magassága 20-30 cm. Ősszel a levelei a földre fekszenek és tavasszal kiegyenesednek. (Innen a henye kifejezés.) Télállóság: -30°C Az ár 1db levélrizómára vonatkozik. Kerti földbe 1/3-ig függőlegesen beültetve 2-3 hét alatt begyökeresedik.
  • Olasz kertek varázslatos virágú dísze. Kifejlett korában 2-3 m elérő növény. Elsősorban a virágzata miatt ültetett díszcserje. Dekoratív virágai júliustól-szeptemberig nyílnak. Magas fényigényű növény, ezért napos kertrészletet igényel. Szárazabb és hidegebb területen is megél. Lombhullató. Törzses fának kialakítva a legszebb. Sokféle színváltozata kapható. Saját készítésű videónk a YouTube-on: https://youtu.be/2DGM8b0YOZw
  • Készült: Somogyvámoson 2016-ban (virtuális tartalom, nem rendelhető termék) A videóért görgessen lejjebb
  • Nandina domestica Bár örökzöld cserjéről beszélünk, mégis valódi szépsége ősztől-tavaszig, éppen a téli időszakban mutatkozik meg. Ha nem lenne elegendő a számtalan csodás színárnyalatban télvíz idején (!) pompázó lombozat, még szebb az  virágzat után kialakuló, egész télen látható korallpiros bogyótermések bugája. Metszéssel is könnyen formázható, kártevője nincsen, nem kényes, talajban sem válogat ez az igazán kedves növény.
  • Latin név: Actinidia chinensis 'Hayward'
    A kínai őserdők szélén a Jangce folyó partvidékén honos. Az actinidia félék családjába tartozik. Új-Zéland után megjelent Európában is. Kúszó szárával, csavarodó hajtásaival nagy területeket is befuthat. Hajtásain kerekded, szív alakú levelek fejlődnek. A hajtások végeit és a leveleket rozsddavörös szőrök borítják. Kifejlett példányai 8-10 méteresre nőnek. Lombhullató növény. Virágai fehérek, 1-1,5-cm-er nagyok. A nyár elején nyíló virágokból őszre fejlődnek ki a hengeres tojásdad 6-10-cm-es barna szőrös termések. Kétlaki növény. Beporzáshoz hím és női egyedeket kell ültetni. A szőlőhöz hasonlóan kordonra futtatva termesztik. Az egyik legfinomabb gyümölcs. Húsa szaftos, édes, illatos. Termése különleges értékű- C-vitamin tartalma az, almáénak 10-szerese. A leszedett termések utóérnek. Virágzási idő május vége felé kezdődik. Ebben az időben, a jobb terméskötődés érdekében monilia elleni szerrel permetezzük meg a növényeket. Vízigényes növény, a víz hiánya miatt csökkenhet a gyümölcs mérete, és a gyümölcs jellemző tulajdonságai, és gyengítheti a növény ellenállóképességét. Egy hím ivarú növény 8 nőivarú beporzását végzi el. A 'Hayvard' nagy gyümölcsű, kellemes ízű bőségesen teremő fajta. A 'Tomori' egy porzós fajta, melyből csak egy kell a beporzáshoz. Egy porzós növény bőven elegendő akár 6-8 termő egyed beporzásához, ültetvényben jellemzően 7-8 termőre jut egy porzó. Fontos, hogy az egyes töveket semmiképpen ne ültessük 2-2,5 méternél közelebb egymáshoz. Ha ennél kisebb teret kapnak, nem lesz elég helyük a normális vegetációhoz. A támrendszer későbbi könnyebb kialakítása érdekében célszerű a csemetéket egy sorba ültetni. Az ültetés legjobb időpontja a tavasz, viszont a már előzőleg kihajtott növény esetében csak akkor, ha már nem várhatók fagyok. Késő ősszel is lehet ültetni, ekkor viszont feltétlenül föl kell kupacolnunk a növényt kb. 20 cm magasságban földdel, mivel a zsenge törzsön a kérget a talaj felett az erős fagy felrepesztheti, ez a körülmény és a gyökérzet körül pangó víz könnyen előidézhet gombabetegségeket. Jól megoldható a továbbiakban a törzs legalsó részének védelme a további évek telein is a törzsre csavart, lehetőleg víztaszító szintetikus szövettel, kb. 40 cm magasságig. A korábban említett tévhitekkel ellentétben a növényt egyéb módon takarni viszont teljesen felesleges és veszélyes is! Feltétlenül előnyös, ha van lehetőség a kivit szélvédett helyre telepíteni. Az erős szél tavasszal vagy a nyár elején gyakran képes a fiatal hajtásokat letörni. Számításba kell vennünk, hogy a kivi olyan dús lombot fejleszt, hogy alatta az árnyékban még a fű is kiveszik. Ültetvényben maga megoldja a gyomtalanítást. Alatta más növényt nem lehet tartani. Minden híreszteléssel ellentétben a kivi nem különösebben napfényigényes növény, sokkal inkább árnyékkedvelő, a félárnyék különösen kedvező számára. Ez is tapasztalatilag megcáfolja azt a sok félreértelmezést és félretájékoztatást, miszerint nagy hőigényű, késői érésű csemegeszőlőkhöz hasonlítják a hozzá nem értők, holott nem csak klímaigénye, de termesztésmódja és metszése is alapvetően különbözik a szőlőtől. A kivinek nincs különleges talajigénye, de azért általában elmondható, hogy kémhatás tekintetében inkább a semlegestől a savasba hajló talajt kedveli. A talaj minőségét illetően pedig előnyösebbek a mély rétegű, jó vízgazdálkodású, de nem pangóvizes területek. Megfelelő vízgazdálkodás esetén homoktalajokon is jól fejlődik. A meszet nem kedveli ugyan, de ha nem túlzott mésztartalmú talajról van szó, bizonyos mértékig elviseli. Normál körülmények között nincs szüksége vastartalmú talajjavító szerre vagy lombtrágyára. Levélsárgulással járó klorotikus tünetek nagyon magas mésztartalmú talajok esetén jelentkeznek. Összességében elmondható, hogy Magyarország talajainak túlnyomó többségén jól fejlődik, talajaink más részén kielégítően, csak a túl meszes talajok esetén, azaz Magyarország területének néhány százalékán vetődnek fel komoly problémák a termesztést illetően. Hobbikerti szinten talajjavítást is végezhetünk előnytelen kémhatású talaj esetén, a legjobb módszer, ha rendszeresen savanyú tőzeget terítünk szét a törzstől számított két méter sugarú körben: mivel egy középkötött talajban lévő felnőtt növény gyökérzetének átmérője elérheti a négy métert, ezért értelemszerűen a talaj minőségét célzó bármilyen beavatkozás ilyen hatókörben lehet hatásos. A tőzeget ültetéskor is beleforgathatjuk a földbe, lehetőleg ezt is ilyen mértékig, inkább nagyobb területen, mint mélyen. Nem jó megoldás, ha starterként közvetlenül a növény körül végzünk talajcserét, mert mihelyt a gyökerek átszövik az optimálisra kicserélt talajt, a rosszabb talajba már kevéssé hatolnak be, összecsavarodnak, a növény fejlődése megtorpan. Az ültetőgödör az egyéb gyümölcstermők esetében megszokott méretű legyen, annál kicsit szélesebb. A tápanyag-utánpótlást meghálálja, főként ültetvényben K és P igénye nagy, megfelelő megoldás lehet szerves trágya kiszórása. A túlzott mennyiségű N eltúlzott vegetativitást és csökkenő gyümölcshozamot idézhet elő. Hobbikerti körülmények között nem feltétlenül szükséges trágyázni, a tápanyagok ellenőrizhetetlen túladagolását elkerülendő. Egy-egy elem túladagolása hiánybetegségeket idézhet elő. Kinevelés Miután elültettük növényeinket, az első évben a csemeték kinevelésére kell koncentrálnunk. Első lépésben nem szükséges a végleges támrendszert kiépíteni. Tavasszal egy ígéretesnek tűnő, erőteljes rügy fölött vissza kell metszenünk a növényt kb. 20-30 cm-es magasságban. Az ebből előtörő erőteljes hajtást fogjuk felhasználni a leendő törzs kialakításához. Ezért az első évben kizárólag függőleges irányban növesztünk. Ehhez egy ideiglenes, nagyon hosszú, 4-5 méteres, egyenes karóra van szükségünk, amely mentén növényeinket egy törzsön, minél magasabbra kell növesztenünk. Az első fejlődési fázishoz ezek az optimális körülmények, ez az első lépés ahhoz, hogy a növény nagyon hamar fejletté és termővé váljon. Tilos több szálat meghagyni. Legfeljebb akkor lehet kettőt (de többet semmiképp), ha a lugast két irányban kitöltendő, két ellentétes irányú vázkart alakítunk ki és ahhoz nem egy törzset ágaztatunk kétfelé, hanem azonos tőről két (iker) törzset nevelünk. A karóhoz való folyamatos rögzítéssel biztosítanunk kell, hogy a tenyészcsúcs mindig felfelé álljon. Vigyázzunk, hogy a hajtás ne csavarodjon a karóra. Ha ezek a feltételek nincsenek biztosítva, és a növény vége lekonyul, akkor a bab indájára emlékeztető vékony indát növeszt, és fejlődése megtorpan. Ugyanez történik, ha a kordonos szőlő mintájára lekötik a növényt, kínjában több tősarjat növeszt, a málnához lesz hasonlatos, termését soha nem mutatja meg. A támrendszer kialakítása A kivi a vízszintesen növő, egyéves szálvesszőkön hozza termését. Éppen ezért nem lehet falra fölfuttatni. A termőfelület kialakításánál a legfőbb cél a minél nagyobb számú, minél erőteljesebb, vízszintesen álló szálvessző biztosítása kezelhető elhelyezkedésben. Ezeknek az igényeknek az ernyő alakú lugas forma, az Olaszországban „pergolettá”-nak nevezett alakzat felel meg leginkább. Ez a Hayward termesztésének kizárólagos ésszerű módja, tulajdonképpen annak elvi vázlata. Minden ettől eltérő forma akkor lehet funkcionális, ha ilyen elemi részekből áll. A koronaforma kialakítása érdekében először egy vázkart alakítunk ki úgy, hogy az első évben függőlegesen növesztett ágat 1,80-2 m magasságban, derékszögben elhajlítjuk, és egy huzalhoz erősítjük. Ezt akár a kinevelés évében is megtehetjük, augusztus elején, szükség esetén pedig a következő évben. Az ezt a műveletet követő évben az ebből a vázkarból kitörő vízszintesbe álló szálvesszők lesznek az első termés hordozói. A vízszintes termőkarok megtartásához 1,80-2 m magasságban szokásos az oldalhuzalokat tartó kereszttartókat felszerelni a tartóoszlopokra. Fantázia szerint, vagy a hely adta lehetőségeknek megfelelően, természetesen el lehet térni az üzemi ültetvény mintájának követésétől, csak az a fontos, hogy a módosítás olyan legyen, hogy a művelés alapelveinek megvalósítását ugyanúgy biztosítsa, mint a kiindulási verzió. A művelés és a támrendszer vázlata a mellékelt ábrákon látható! Metszés A kivitermesztés sikertelenségének az egyik fő oka a vesszők rövid csapra történő metszése, amivel a gazda megvalósíthatja az összes lehetséges termőrügy eltávolításának jóvátehetetlen hibáját. A kivinél nem szabad a szőlőnél megszokott rövidcsapos metszést alkalmazni, mivel a virágok a vízszintes pozíciójú, előző évben fejlődött szálvesszők utolsó harmadában, az 5.-6. rügytől távolabb elhelyezkedő vegyes rügyekben differenciálódnak a Hayward fajtánál. Az első néhány rügy terméketlen, vagy vakrügy, ez azt jelenti, hogy egy néhány szemre történő visszametszés az összes termőrész eltávolításával egyenértékű. Sajnos nagyon sokan elkövetik ezt a szarvashibát, mivel a magyar nyelven elérhető szakirodalom által terjesztett szomorú tévhit szerint járnak el, miszerint: „metszése a szőlőéhez hasonlóan történik”. Az ilyen drasztikus kezdeti beavatkozást követő hasonló továbbiak az évek múlásával egyre inkább túlzott vegetativitásra kényszerített növényt eredményeznek, aminek már nem vesszői, hanem indái nőnek, amelyeken a lehetséges termőrészek már a helyét kinőtt, kezelhetetlen növény kényszerből is eltávolításra kerülő részein vannak. Így az ilyen helytelenül metszett kivin egyre távolabb kerül a termőképesség lehetősége. Az ily módon félrevezetett kivitulajdonos pedig csodálkozik, hogy a „lány” miért nem akar teremni, amikor a „fiú” mindig virágzik. A hímivarú ’Tomuri’ fajta ugyanis rövid csapon is hoz virágot, néhány, csupán elvétve forgalomban lévő nőivarú fajtához hasonlóan. A kivi metszése tehát csupán ritkításból, hajtásválogatásból áll. A termőfelület-szabályozás során alapvetően a letermett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel. Ehhez a művelethez a kivi nagyon jól „adja magát”, mivel leggyakrabban a letermett vessző tövéből, alapi rügyből hajt ki az éves vessző. Cseréjét a gyakorlatlanabb kertész is könnyűszerrel el tudja végezni. A másik fontos szempont a vázágak megfelelő pozícióiban új vesszők megjelenését előkészítendő, egy-két szemes csapokat hagyni, az esetleges űrök betöltésére. Az erőteljes termővesszőkön, és az ezekből előtörő friss hajtásokon kívül a jól érzékelhetően "erősen bütykös" nyársak is termést adhatnak, így, ha vannak ilyenek, ezeket nem szabad "letisztítani" a növényről. Ha az éves szálvesszők távolabbi rügyeiből már az előző évben rövidebb vesszők, nyársak nőttek, ezek már az első néhány rügyből is adhatnak termést. A kivilugas úgy is tervezhető, hogy a porzó kisebb teret kap, mivel ez nem igényel feltétlenül hosszú szálvesszőket a virágos vegyesrügyek differenciálásához. A szüret A kivi szedésének időpontját az első komolyabb fagyok szokták meghatározni. Szedéskor még nem érett, mivel utóérő gyümölcs. Hideg helyen tárolva akár hónapokig eláll, zárt helyen, alma mellett tárolva, az abból kiszabaduló etilén hatására néhány nap alatt beérlelhető. Akkor fogyasztható, ha állaga az érett őszibarackhoz hasonlatos. A további gondozás A kivi, bár viszonylag korán fakad, a virágzása késői, ideje május közepe-vége. A tavaszi metszést a kihajtás előtt kell végezni, kora tavasszal, tél végén. A szél és a rovarok vegyesen porozzák, a nőivarú növényen megjelenő virágok túlnyomó többségéből, szinte mindegyikből gyümölcs lesz. A növény szinte korlátlanul terhelhető, semmilyen termésritkítást nem kell végeznünk. A kivi nem igényel permetezést, de aki ezt nem tudja, gyakran követ el olyan hibát, hogy más gyümölcsökhöz használt szerekkel azt is megpermetezi, gondolván, hogy ártani biztos nem árt. Pedig de még mennyire, hogy árt! Egyes hatóanyagok okozhatnak klorózisnak tűnő tüneteket. A gyomirtószerekre is rendkívül érzékeny, lehetőleg a közelében ne végezzünk ilyen jellegű permetezést. A kiwi hosszú életű növény, már a harmadik évben termőre fordítható ugyan, a teljes termőkapacitást 10 éves kora környékén éri el. Ekkorra egy tő akár egy mázsát is teremhet. Kártevői, betegségei általában nincsenek, ültetvényben is nagyon ritkán fordul elő vírusos, vagy gombás fertőzés. Komoly gondot okozhatnak viszont a cserebogárpajorok. A pajorok előszeretettel rágják a kivi gyökerét. Ez nagyon visszavetheti a növényt a fejlődésben. Ellenük tavasszal kiszórt talajfertőtlenítő szerekkel védekezhetünk. Az 500-800 mm évi csapadékkal rendelkező területeken, a jó terméshozam érdekében általában csepegtető öntözést alkalmaznak ültetvényi szinten, tehát vízigényes növény, azonban nálunk, házikertben, kötöttebb talajon, átlagos évben kevés öntözéssel, akár öntözés nélkül is termeszthető. A rossz nyári csapadékellátottság elsősorban a következő évi virágos rügyek képződésére hat negatívan. Gyökérzete sekély, 2 méter sugarú körben szétterjedő, rendszertelenebb vízellátottság mellett azonban jóval mélyebbre terjed. Konténeres növények. Az ár 1db-ra vonatkozik.
    Talajtípus:
    Savas (tőzeges)
    Télállóság:
    -20 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Kifejezetten tápanyagigényes
    Vízigény:
    Nagy vízigény
    Fényigény:
    Félárnyék
  • Trachycarpus fortunei
    Magyarországon már a hetvenes években ültették az első példányokat. A legnagyobb ilyen egy kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei), ami a budapesti Kertészeti Egyetem budai (Gellért-hegyi) arborétumában, a K-épület főbejárata melletti beszögellésben látható, több kisebb társával együtt. Láthatunk még szép példányokat egyebek közt a budapesti Füvészkertben, a budapesti Állat- és Növénykert pálmaháza mögött, a pécsi JPTE botanikus kertjében, és néhány magángyűjteményben. A pálmák hazai sikeres nevelésével kapcsolatban érdemes minden mikroklimatikus előnyt kihasználni. Ilyen szempontból hazánkban mindent figyelembe véve a legfontosabbak a jó vízáteresztésű talaj, szélvédett hely, déli-délnyugati napsütötte homlokzat elé ültetés, a növény fejlettsége (minél nagyobb), délnyugati domb- ill. hegyoldal legfeljebb 300 méterig, védett, városi klíma, az ország délnyugati területei ill. egyéb megbízható ún. szőlőklímák (vagy ahol a füge jól telel) Kiültetés után néhány évig érdemes védelmet biztosítani, amíg a gyökérzóna eléri az optimális méretet, illetve alkalmazkodik a növény az új körülményekhez. 2-3, egyes fajoknál 5-6 éves téli védelem után attól kell csak megóvni a legtöbb pálmát, hogy a téli csapadék ne folyhasson be a központi, ún. szívrügyhöz, mert akkor kifagyhat, illetve enyhébb időjárás esetén a gombák végezhetnek vele. Ez könnyen megoldható úgy, hogy egyszerűen a leveleket szorosan összekötözzük. Kifejlett, idősebb példányoknál a szövetek annyira megerősödnek és olyan szorosan állnak az előtörőben lévő levelek, hogy a csapadék ott már nem tud behatolni, tehát ezt a védelmet is el lehet hagyni. Magvetési tanács: a magokat 2-3 napig áztatni kell vízben ezt követően kell elültetni kb. 1 cm mélyre. Nyirkosan tartva és meleg helyen a csírázás 1 hónap és akár 6-7 hónap közötti időtartam alatt következik be. Ültetés 1-2 cm mélyen ültessük és tartsuk a földet nedvesen. Csírázási idő: 2-3 hónap.
    Csírázási hőfok: 22-25C
    Talajtípus:
    Közömbös
    Télállóság:
    -20 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Félárnyék
  • Phyllostachys bissetii
    Napos és félárnyékos helyen is jól érzi magát.
    Korán kihajtó, életerős, nagy termetű bambusz.
    Rengeteg szárat termel, ellenálló, kiválóan tűri a fagyos időjárást is.
    Zöld levelei a fagyos időben is szépen mutatnak. Fagytűrése kiváló, így hazánk bármely részén eredményesen nevelhető. Egész télen mélyzöld, dús lombozata van.
    Sűrű, tömött, erőteljes fajta. Magassága: 6-8 méter Szárvastagság: 3-4 cm Levélnagyság: 7-10 cm Fagytűrés: -20 fok Bambuszrügy: ehető
    Konténeres növények.
    Talajtípus:
    Közömbös
    Télállóság:
    -30 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Félárnyék