//Datolyaszilva (Diospyros kaki) ismertető

Datolyaszilva (Diospyros kaki) ismertető

Datolyaszilva – eredet, történetek, ültetés, hidegtűrés, fajták

A dartolyaszilva – vagy ahogy sokan ismerik, a hurma, kaki (helyesen ejtve káki), datolyaszilva, persimon – Kelet-Ázsiából indult világhódító útjára, még jóval azelőtt, hogy Európa tudott volna róla. A legkorábbi írásos emlékek i. e. 700 tájáról származnak Kínából, ahol a házi kertekben és kolostorok udvarában egyaránt termesztették. A gyógyítók a gyümölcs húsát köhögésre, a levelet forrázatként gyulladáscsökkentésre használták. Amikor Japánba került, már nemcsak gyümölcsként, hanem szent növényként is tisztelték.

A név jelentése

A datolyaszilva latin neve: Diospyros kaki.
A Diospyros jelentése az ógörög dios (isteni) és pyros (búza/étel) szavakból ered, vagyis: „az istenek étele”.
A kaki japán eredetű szó, évszázadok óta használják a gyümölcs megnevezésére Kelet-Ázsiában. A legenda szerint egy japán faluban az egyik nagy tűzvész után a hamuban egyetlen növény maradt érintetlen: egy datolyaszilva. A lakosok úgy hitték, ez a kitartás jelképe, és azóta a hurma sok japán kertben a szerencsét és az állhatatosságot szimbolizálja.

Helyi történetek Magyarországról

Magyarországon a 20. század közepén kezdett terjedni, de igazán csak az utóbbi 20–30 évben került a figyelem középpontjába. Több idős kertész mesél arról, hogy a 90-es évek elején kaptak az ismerősöktől – jellemzően olaszoktól vagy jugoszláv vendégmunkásoktól – első palántákat. Gyakran előfordult, hogy senki sem tudta pontosan a fajta nevét, így a fák „névtelenül” hozták az első termést, mígnem valaki egy bő termésű évet követően elnevezte őket: „Ez lesz a mi kis falusi Sharonunk.”

Első kézzelfogható bizonyítékok a komolyabb telepítésekről Somogy és Baranya környékéről ismertek. Több történet is szól arról, hogy egy-egy kertben a tűzifának félretett kiszáradt ág helyén megjelent egy új sarj, és később bőségesen termő fává nőtt. A helyiek ilyenkor azt mondták: „A hurma eldönti, megéri-e élni ezen a telken.”


Hidegtűrés és éghajlati igények

A datolyaszilvát sokáig melegkedvelő dísznövénynek tartották, de az utóbbi két évtized bizonyította, hogy különösen a kaukázusi és orosz nemesítések meglepően jól bírják a hideget. Több olyan falusi kert is ismert, ahol a fa a –20 °C körüli teleket is túlélte komolyabb visszafagyás nélkül, míg rosszabb fekvésben akár –10 °C is kárt tehetett.

Általános hidegtűrés

  • Diospyros kaki (klasszikus fajták): –12 és –18 °C között.

  • Hibrid és amerikai-kaukázusi, ukrán származású fajták: akár –25 °C-ig is.

A hazai tapasztalatok szerint a jó helyválasztás döntő:

  • déli, délnyugati fekvés

  • fal közelébe ültetés

  • szélvédett terület

  • jó vízelvezetés

 Ültetési javaslat:

Ásott gödörméret 80×80×50/60cm
A gödör beiszapolása legalább 10L vízzel
Szabadgyökerű facsemete esetén a gyökérzet több órás áztatása. Konténeres csemete esetén a földlabdára vigyázzunk, hogy minél inkább egyben maradjon. A földbe úgy süllyesszük le, ahogy a cserépben is volt. Az oltást ne takarjuk földdel!
Fánként 10-15 kg érett szarvasmarhatrágya keverése a kidobott földhöz, majd a keverék visszadolgozása, tömörítése.
Újabb locsolás.
A facsemete alapos kikötözése rugalmas(!), lehetőleg mezőgazdasági gumikötözővel.
Az első év a begyökeresedés időszaka, így ha nem esik rendszeresen csapadék, többször nagyobb adag vízzel szükséges locsolni mind ültetés után, mind nagy melegben..

Tipo

Egy régi olasz fajta, amelyet sok magyar kertben is ültetnek. A helyiek a Mecsekben gyakran „mézes típusnak” hívják, mert amikor november közepére betelik cukorral, olyan puha lesz, hogy a héja alatt remeg a narancsszínű zselé.

Vaniglia

A neve olaszul azt jelenti: vanília. Azoknak, akik egyszer megkóstolták teljes érésben, tényleg vaníliás aromát idéz. Egy alföldi kertész mesélte, hogy a gyerekek mindig „vaníliapudingnak” nevezik.

Giant Fuyu

A ropogós datolyaszilvák koronázatlan királya. Egy budaörsi kiskertben állítólag akkora termést hozott, hogy a tulajdonos egyetlen gyümölcsből két embernek készített salátát. Felezés nélkül nem is fért a tálba.

Jiro

A Fuyu lapítottabb rokona. Jellemzően a hidegebb területeken is biztosabban köt. A Mátra lábánál élők szerint ez az a fajta, „ami sose mutat rossz képet”, mert ropogósan is édes.

Nikita’s Gift (Nikita)

Egy ukrán hibrid, amely sok magyar kertész kedvence – még a fagyzugos helyeken is megbízható (-25°C). A gyümölcs aromája különösen gazdag. Egy dunántúli gazda mesélte: „Minden ősszel olyan, mintha mézes karácsony költözne a kertbe.”

Rosseyanka

A hidegtűrés bajnoka (-25°C). Észak-keleti országrészekben különösen ajánlott. Egy nyírségi kertben az első erős tél után is úgy indult tavasszal, mintha meg se kottyant volna – ezért sokan „a páncélos datolyaszilvának” hívják.

Gosho (O-Gosho)

Igazi japán különlegesség. Puha és krémes, állítólag Japánban ajándékba adják ünnepekkor a barátoknak. Magyarországon ritkább, de aki egyszer megkóstolja, nem felejti el.

Sharon

A boltokban leginkább ezzel találkozunk. Sokan nem tudják, hogy technológiai érlelésen esik át, így ropogós marad. Otthoni fáról ritkábban kerül elő, de könnyű vele kezdeni a „datolyaszilva-pályafutást”.

Tone Wase

Korai fajta, sok esetben már szeptember végén ehető. Egy kertész szerint: „Ez az egyetlen datolyaszilva, amit a darazsak hamarabb megtalálnak, mint én.”

Royo

Ritkább, gyűjtők kedvence. Aromája lágy, de nagyon édes. Egy csongrádi kertben állítólag mindig ebből készül a karácsonyi sütemény krémje.

Cocolatino

Igazi egzotikum – enyhén csokoládés beütéssel. A neve sem véletlen. Egyesek szerint „a datolyaszilvák trüffelje”.


A NEM csersavas fajták kiemelve

Ezek a fajták akkor is édesek és fogyaszthatók, amikor még kemények. Nincs bennük fanyar íz, nem kell utóérlelni.

Nem csersavas (PCNA) fajták:

  • Jiro

  • Gian Fuyu

  • Hana Fuyu

  • Tone Wase (részleges)

  • Sharon

  • Coccolatino (különösen édes, enyhe „csokoládés” aromával)

Csersavas fajták (utóérlelést igényelnek):

  • Tipo

  • Vaniglia

  • O’Gosho

  • Nikita

  • Rosseyanka

Több magyar faluban ma is él egy régi szokás: amikor a Tipo, vagy Vaniglia még kemény, és a gazda szeretné előbb élvezni a gyümölcsöt, egyszerűen az almás ládába teszi. A somogyi idősek mondása szerint: „Az alma megszelídíti a hurmát.” A módszert sokan először csak játékból próbálták ki, de meglepődve tapasztalták, hogy a kemény, fanyar gyümölcs néhány nap alatt puhává és mézédessé válik.

Receptek – magyar konyhára hangolva

🍮 1. Datolyaszilvás joghurtkrém (5 perc)

Hozzávalók:

  • 2 érett (puha) datolyaszilva

  • 2 dl natúr joghurt

  • 1 ek méz

  • csipet fahéj

Elkészítés:
Villával törd össze a gyümölcsöt, keverd a joghurthoz, mézzel és fahéjjal ízesítsd.
Hidegen tálalva igazi őszi desszert.


🥗 2. Ropogós Fuyu saláta

Csak nem astringens fajtákhoz (Fuyu, Giant Fuyu, Jiro)!

Hozzávalók:

  • 1 ropogós datolyaszilva

  • rukola, vagy madársaláta

  • pekándió

  • fetasajt

  • kevés olívaolaj, citrom, só

Elkészítés:
Szeleteld vékonyra a gyümölcsöt, keverd össze a többi hozzávalóval. A ropogós datolyaszilva almás textúrája nagyon jól működik sós ételekben.


🍞 3. Süteménytöltelék Nikitából, vagy Rosseyankából

A puha, érett datolyaszilva kiváló töltelék pitébe.

Elkészítés:
A húst kanállal kikaparod, kevés mézzel és citrommal ízesíted, majd rétestésztába vagy leveles tésztába töltöd.
A végeredmény meglepően hasonlít egy lágy, fűszeres almás rétesre.


🍹 4. Datolyaszilva-turmix (Cocolatino különösen jó hozzá)

  • 1 érett datolyaszilva

  • 2 dl tej vagy növényi tej

  • fél banán

  • csipet gyömbér

Krémes, selymes, enyhén csokoládés árnyalattal.