/Biogazdálkodásra alkalmas télálló gyümölcstermők
  • Crataegus pinnatifid7a Származási hely: Kína Kifejlett magassága: 4-5 méter, metszéssel alakítható. Önporzó. Virágzása: Május vége Szüret: Október-November (az időjárás befolyásolhatja) Rendkívül könnyen tartható, szívós, hiszen egyaránt bírja (a begyökeresedése után!) a szárazságot és a hideget is. A nemesítések után a galagonyák már tövismentesek. A termés színe bíborvörös. Hazánkban kártevők nem fenyegetik, legfeljebb a körterozsda. Ajánlott tenyészterület: 3x1m Mexikóban a fogyasztása szinte kötelező szokás Decemberben, valószínűleg a magas C-vitamin, kálium, kalcium, fehérje tartalma miatt . Frissítően édeskés termését nyersen is fogyaszthatjuk, de lekvár, dzsem, szörp, gyümölcsleves, krémek és szószok, édességek ugyanúgy készíthetőek, mint a megszokott gyümölcsfajták esetében. Konténeres növények. A fotó illusztráció.    
  • Citrus lemon Meyerii
    Legyen saját friss biocitromot adó fája :)
    Általános leírás: A citrusfélék varázsát nem csak az élénk színű gyümölcsök adják, hanem bódító illatú virágaik is. Örökzöld növény, melyen egyszerre vannak virágok és gyümölcsök is. Korán, már 1-2 éves korától termőre forduló, 20-25 dkg-os termésekkel, bőlevű, nagy termésű fajta. Maximum 2-3 m-es bokor, vagy kisebb fa. Tetszőlegesen metszhető, formálható. Nyáron, félárnyékban a szabadban, télen 5-10 fok között, világos helyen tartsuk. Tavasszal trágyázzuk szárított, vagy friss galamb vagy csirketrágyával, ez rengeteg gyümölcsöt eredményez. Télen vigyázzunk a túlöntözésre, mert ez gyökérrothadáshoz vezethet. Ha az őszi hidegek után, hirtelen visszük a fűtött szobába, ledobálhatja leveleit, ezért ha fűtött lakásba teleltetjük, akkor korán már augusztusban vigyük be. A pajzstetvek károsító hatásától a téli hűvös tartás (5-10°C) megvédi a növényeket.
    Termő (2020.10.22) konténeres növény piramisalakra nevelve.
    Talajtípus:
    Savas (tőzeges)
    Télállóság:
    0 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Kifejezetten tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Félárnyék
  • Citrus reticulata
    Általános leírása: alacsony növésű, kis termetű fa. Törzsei vastagok, ágai töviseket fejlesztenek. Szabálytalan koronáját sűrűn álló levelek borítják. Hajtásai vékonyak, szögletesek vagy laposak, színük sötétzöld. Levelei kicsik, 3,5-8 cm hosszúak és 1,5-4 cm szélesek. A nyelek mellett vékony levéllemezcsík található. Virágai rövid virágzati hajtásokon egyesével, néha 2-4-esével jelennek meg. Az illatos virágok fehérek, kicsik, 1,5-2,5 cm. A termések mérete változó, 4-5 cm lapított gömb alakúak. Vékony héjukban sok olajtartalmú sejt található. A héj könnyen leválik a gerezdekről. A nyári meleget is jól tűri, de télen,a citromhoz és narancshoz viszonyítva alacsony hőmérsékletet kíván (8-10°C). A mandarin évente általában egyszer virágzik tavasszal. Virágai öntermékenyülők. A gyümölcsök a fán érnek be. A szedést akkor kezdhetjük, amikor a termések zöldes alapszínén nagyobb, összeolvadó sárga foltok jelennek meg. (A sokáig fán maradó termések fonnyadtakká válhatnak, ami erősen rontja a minőséget) Íz- és zamatanyagaiban felülmúlja a citromot és narancsot. Illóolajainak és a gyümölcshús édes-szaftos állagának, kellemes ízének köszönheti népszerűségét, az egyik legtöbbre értékelt citrusféle. Húsában a C-vitamin mennyisége 20-30 mg%. Termő konténeres növények piramis formára nevelve. Nem magoncok! Változóan dugványok, vagy oltványok.
    Talajtípus:
    Közömbös
    Télállóság:
    0 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Kifejezetten tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
    A fotó illusztráció.
  • Amelanchier alnifolia 'Sleyt' Kifejlett magasság: 2-2,5 m (metszéssel alakítható) Virágzás: Április-Május Szüret: egész Júniusban szakaszosan érik Lombhullató cserje. Könnyen szedhető, finom, édes gyümölcse ellenére sok helyen dísznövényként ültetik. Lombja őszre dekoratív narancs, bordó és sárga színekben pompázik. Napos és félárnyékos helyre is ültethető. Kedveli a nedvesebb közeget. "Ehető" sövénynek is alkalmas. Tövismentes. Konténeres növények.
  • Vaccinium corymbosum Berkeley Végleges méret: közepes termetű (150/180 cm magas) Betakarítás: Július-Augusztus Termése: fürtös, csoportokban lévő nagyméretű, kék bogyó, leve sötét bíborszínű, aromás. Ősszel lombja dekoratívan beszínesedik. Kártevői nincsenek. Az áfonyák öntermékenyek, azonban a különböző fajták egymás mellé ültetésével nagyobb terméshozamunk lehet. Savanyú talajt igényel. Napos/félárnyékos helyre ültessük. Vízigénye: közepes Tápanyagigénye: magas Fagytűrő!
  • Vaccinium corymbosum Polaris Végleges méret: közepes termetű (100/120 cm magas) Betakarítás: Június-Július Termése: fürtös, csoportokban lévő közepes méretű, világoskék bogyó, leve sötét bíborszínű, aromás. Ősszel lombja dekoratívan beszínesedik. Vesszőinek szép, aranysárga színe érdekes jelenség a téli napokon. Az áfonyák öntermékenyek, azonban a különböző fajták egymás mellé ültetésével nagyobb terméshozamunk lehet. Savanyú talajt igényel. Napos/félárnyékos helyre ültessük. Vízigénye: közepes Tápanyagigénye: magas Fagytűrő!
  • Vaccinium corymbosum Spartan Az egyik legkorábban szüretelhető fajta. Végleges méret: nagytermetű, széles és magas bokrú (150-200 cm), metszéssel kisebbre is alakítható Betakarítás: Június-Július Termése: fürtös, csoportokban lévő nagy, gömbös, hamvas-kék bogyó, leve sötét bíborszínű, nagyon jó ízű. Ősszel lombja dekoratívan beszínesedik. Vesszőinek szép, aranysárga színe érdekes jelenség a téli napokon. Az áfonyák öntermékenyek, azonban a különböző fajták egymás mellé ültetésével nagyobb terméshozamunk lehet. Savanyú talajt igényel. Napos/félárnyékos helyre ültessük. Vízigénye: közepes Tápanyagigénye: magas Fagytűrő!
  • Ficus carica Turca A Földközi-tenger egyik legnépszerűbb fajtája. Lila héj, vörös pép, finom íz. Érési idő: Szeptember / Október Erőteljes növekedésű, laza bokrot alkotó. Konténeres növények.
  • Vaccinium corymbosum Bluecrop Végleges méret: középmagas, 100-150 cm Betakarítás: Júliustól-szeptemberig Termése: fürtökben, csoportokban lévő nagy, gömbös, hamvas-kék bogyó, leve sötét bíborszínű, kellemes ízű. Érdekessége, hogy bogyója sokáig eltartható. Ősszel lombja dekoratívan beszínesedik. Vesszőinek szép, aranysárga színe érdekes jelenség a téli napokon. Az áfonyák öntermékenyek, azonban a különböző fajták egymás mellé ültetésével nagyobb terméshozamunk lehet. Savanyú talajt igényel. Napos/félárnyékos helyre ültessük. Vízigénye: közepes Tápanyagigénye: magas Fagytűrő!
  • Punica granatum Mollar de Elche Spanyol eredetű, közepes bokor- és termésméretű, sárgás-narancsszín héjú, ehető termésű gránátalma fajta. Gyümölcsei édesek, lédúsak, magjai minimálisak. Virágjaival május-júniusban díszít. Késői érésű fajta. A Wonderful és a Mollar a legkedveltebb és legjobb minőségű gránátalma fajták az élelmiszeriparban, kereskedelemben és a vendéglátásban. Napos, szélvédett helyre, tápdús talajba ültessük. Vízigény: átlagos Télállóság: -15ºC Konténeres növények.  
  • Ficus carica 'Gyutai óriás' A fotón még éretlen gyümölcsök láthatóak. Konténeres növények.
  • Ficus carica 'Ice crystal' Különleges levélforma és gömbölyű, lilásfekete termés jellemzi. Levele szokatlanul cakkos szélű. Különleges csemege! Fagyokat jól bírja, évente többször is terem! Erőteljesen növekszik, talajban kevésbé válogat. Mindenképpen napsütötte helyre ültessük. Közepes vízigényű. Konténeres növények.
  • Vaccinium corybosum 'Brigitta Blue' Savanyú földbe ültessük! Ismertető videónk hasznos információkkal: https://www.youtube.com/watch?v=HKvX2sJJKJ0 Konténeres növények.
  • Punica granatum 'Parfianca' Ázsiai eredetű, termő gránátalma-fajta. A gyümölcs érési ideje szeptember vége-október, időjárástól függően. Jól tárolható. Formája gömbölyű. Élénk narancsvörös színű. Magjai rózsaszínűek, kicsik, lágyak, frissfogyasztásra és préselt lének is kitünőek. Konténeres növények.
  • Mediterrán hangulatú örökzöld fáját egész Európában ültetik, nem utolsó sorban gyümölcséért, melyből tradicionális, speciális hidegen sajtolással készítik az értékes olivaolajat. Érdekesség, hogy a leveléből kinyert olaj is rendkívüli, melynek antiszeptikus hatást tulajdonítanak. Védett, szélmentes helyen -15°C-ig télálló. Konténeres, törzses, gömbkoronás fák. A fotó illusztráció, megjelenés hasonló.
  • Asimina triloba 'Sunflower'
    Az annónafélék családjába tartozó, kisebb termetű lombhullató cserje, vagy fa. Csoportosan fejlődő, ehető, 10-20 cm hosszú termése banánra emlékeztet, héján az érés során fekete foltok jelenhetnek meg, ez nem befolyásolja az ízét. Augusztus közepétől szedhető. Éretten puhul, jellegzetes, finom illata van. Az íze egyesek szerint a mangóéra, mások szerint a vaniliasodóra (vaniliapudingra) emlékeztet, ami biztos, hogy az egyik legfinomabb trópusi jellegű, tápláló gyümölcs. Frissen fogyasztható. Hosszabb tárolásra nem alkalmas. Semleges, vagy enyhén savanyú, jó vízáteresztő képességű talajra van szüksége. Fiatal korában érdemes gyakrabban öntözni (télen nem kell). Nagyon jó télálló képességű, akár a -30°C -t is kibírja. A termések jobb kötődéséhez ajánlott 2 különböző növény ültetése. Beporzás: A pawpaw virága kétivarú, tartalmazza a hím és a nős reprodukciós részt, de nem önporzó (kivéve 2 fajta, a Sunflower és a Prima). Ezért 2 genetikailag különböző fát szükséges ültetni (pl.: 2 különböző oltványt, 1 oltványt és 1 magoncot, vagy 2 magoncot). A virág hímelőző (protogynaus) és az érett kifejlett bibe nem túl hosszú ideig fogékony, amikor a hím pollenek hullanak és szüksége van idegenbeporzásra, egy másik, pawpaw fától. A természetes beporzás feladata a légy és bogárfajokra van bízva. Konténeres oltványok.
    Talajtípus:
    Közömbös
    Télállóság:
    -30°C
    Tápanyagigény:
    Közepes
    Vízigény:
    Nagy
    Fényigény:
    Félárnyék
    Az oltványok általában 4 éves koruktól fordulnak termőre, de meg kell erősödjenek az ágai, hogy elbírják a gyümölcsöket.

    Nézze meg rövid ismertető videónkat az Indián banánról:

    https://www.youtube.com/watch?v=_tLjvKNvbbA&feature=youtu.be
  • Asimina triloba 'Prima 1216' Nagyon jó ízű, bőtermő, nagy kerekded gyümölcsű, önporzó fajta. Itáliában nemesítették. Kisebb termetű lombhullató cserje, vagy fa. Csoportosan fejlődő, ehető, 10-20 cm hosszú termése kiváló ízű. Augusztus közepétől szedhető. Termésének íze kellemesen vaníliás, állaga omlós, az egyik legfinomabb trópusi jellegű, igen tápláló gyümölcs. Átlagos mérete: 200g/db. Frissen fogyasztható, mivel szüret után pár nap alatt beérik. Semleges, vagy enyhén savanyú, jó vízáteresztő képességű talajra van szüksége. Fiatal korában érdemes árnyékolni és rendszeresen öntözni. Nagyon jó télálló képességű, akár a -30 fokot is kibírja. A termések jobb kötődéséhez ajánlott 2 különböző növény ültetése. Általánosságban a Paw: Beporzás: A pawpaw virága kétivarú, tartalmazza a hím és a nős reprodukciós részt, de nem önporzó (kivéve a Sunflower és a Prima). Ezért 2 genetikailag különböző fát szükséges ültetni (pl.: 2 különböző oltványt, 1 oltványt és 1 magoncot vagy 2 magoncot). A virág hímelőző (protogynaus) és az érett kifejlett bibe nem túl hosszú ideig fogékony, amikor a hím pollenek hullanak és szüksége van idegenbeporzásra, egy másik, pawpaw fától. A beporzást a Rózsabogár és egyéb rovarok végzik. 3 Literes konténerben lévő oltványok.
  • Citrus medica digitata A különlegességeket kedvelőknek ajánlom ezt a fajtát, melynek extrém formájú gyümölcsei a fél kilót is meghaladhatják. Termése a kéz formájára hasonlít, de nincsen 2 egyforma! Leve nincs, de az összes citromféle közül a legfinomabb illatú és aromájú. Héját pld süteményekhez is jól lehet használni, de az egész termés fogyasztható. Ázsiában a szerencsehozó növények egyikének tartják! Teleltetése 10-15 fok körül történjen. A hidegre érzékenyebb, mint más citromok. Nyáron tartsuk a szabadban félárnyékban, télen fűtetlen szobában, vagy télikertben. Termés(ekk)el rendelkező konténeres növény. A fotó illusztráció. Megjelenése hasonló.
  • Latin név: Vaccinium corymbosum 'Blue Jay'
    Középerős növekedésű, felfelé törő hajtásrendszerű. Gyümölcse elhúzódóan érik július végétől
    szeptember elejéig. Fürtje nagy, tömött szerkezetű. Bogyója nagy, középkék színű, hamvas. Íze mérsékelten fűszeres. Savanyú talajt igényel. Dézsában is tartható. Dísznövényként is dekoratív, narancs-piros őszi lombszínével is díszít.
    Talajtípus:
    Savas (tőzeges)
    Télállóság:
    -30 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
  • Rubus fruticosus ’Loch Ness'

    Nagytermésű, bőtermő, tüske nélküli fekete szederfajta. Friss fogyasztásra, vagy lekvárnak, szörpnek is kitünő. Szüretelés: Augusztus közepe Télállóság: -25 fok Talajigény: tápanyagban dús Vízigény: átlagos, de kánikula idején korán reggel, vagy este locsoljuk, így terméseit megtartja Fényigény: napos/félárnyékos  
  • Vaccinium corymbosum 'Patriot' Vitaminban gazdag, hamvaskék, fürtökben termő gyümölcse viszonylag korán, már június végétől szüretelhető. Kizárólag savanyú, tápanyagban gazdag földben, napos/félárnyékos helyen fejlődik megfelelően. Nem önporzó! Ha már van áfonyája, vagy ültet a közelébe egy másik fajtát, szépen fog teremni. Kifejlett magasság: kb 1,5-2 m Konténeres növények.
    Talajtípus:
    Savas (tőzeges)
    Télállóság:
    -30 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
  • Ficus carica 'Györöki Lapos' Termése nagyméretű, pogácsa formájú, lila, édesen kellemes ízű. Július közepétől kétszer is terem. Erős növekedésű, 5-6 m magas fának is nevelhető. Kimagaslóan jó fagytűrő (-20 fok.) Konténeres növények.
    Talajtípus:
    Lúgos (meszes)
    Télállóság:
    -20 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
  • Ficus carica 'Györöki Lapos' Termése nagyméretű, pogácsa formájú, lila, édesen kellemes ízű. Július közepétől kétszer is terem. Erős növekedésű, 5-6 m magas fának is nevelhető. Kimagaslóan jó fagytűrő (-20 fok.) Konténeres növények.
    Talajtípus:
    Lúgos (meszes)
    Télállóság:
    -20 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
  • Közepes növekedésű kis fa, vagy bokor. Erős, haragoszöld bőrszerű levelei vannak. Gyümölcsei zölden is szedhetők, vékony héjúak, lédúsak és zamatosak. Bőtermő. Magja kevés. Télen 0-9 C fok körüli világos helyen tartsuk. Tavasztól őszig trágyázzuk, ezt meghálálja. A kínai gyógyászatban a leveleit fogfájásra ajánlják. Egy friss levél elrágásával enyhül a fogfájdalom. Konténeres növények tele termésekkel (2020.10.22.).
    Talajtípus:
    Savas (tőzeges)
    Télállóság:
    0 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Kifejezetten tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Félárnyék
  • Fortunella margarita
    Az első pillantásra a citrusfélék családjába tartozó gyümölcs valójában csak rokona a citrusoknak, igazából a jól csengő Fortunella nemzetség legismertebb képviselője. Tojás alakú gyümölcse 3-4 cm nagyságú, héja hat apró gerezdet rejt. Legizgalmasabb tulajdonsága, hogy vékony héja ehető, sőt sokkal édesebb, mint az alatta megbújó gyümölcshús, így egészben, nyersen fogyasztva egyszerre tapasztalhatjuk meg az édes és kissé savanykás ízeket. A kumquat neve a kínai kantoni kam kwat kifejezésből ered, nevezik kamkvatnak, törpe mandarinnak is. Első alkalommal biztosan nyersen fogyasztva érdemes kipróbálni, Ázsiában azonban rengeteg verzióban készítik. Pld gyümölcsként fogyasztják, nyáron igen kellemes a magok eltávolítása után héjastul összeturmixolva limonádénak, vagy karikára vágva gyümölcssalátát díszítenek vele, kandírozzák, vagy befőttet, lekvárt készítenek. Kedvelt a fűszerekkel édeskésen savanyú módon eltett kumquat. Nem utolsósorban díszítőértéke sem elhanyagolható. Élénk narancsszínű ovális terméseivel igen mutatós fácska. Oltott, termőképes konténeres növény.
    Talajtípus:
    Savas (tőzeges)
    Télállóság:
    0 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Kifejezetten tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
  • Feijoa sellowiana A guava, Feijoa, Mirtuszdió, vagy Brazil guava Közép-Amerika trópusi területein őshonos, de kultúrába vonása következtében a világ számos országában jelen lévő örökzöld növény. Eredetileg 3,5–10 m közötti magasságot elérő (hazánkban csak 2-4m), terebélyes fa, és mivel fás szára gyakran alacsonyan elágazik, nagyobb bokornak, vagy cserjének is tekinthető. Idősebb korában a kérge vörösesbarna színűvé válik, pikkelyesen hámlik a törzsről. Leveleinek alsó fonákja szürkésfehéren molyhos. Gyümölcse tojásformájú, kívül vastagabb sötétzöld héjjal borított. A guava fajták közül a Mammut a legnagyobb termésű (a tojásnagyságot is elérheti)! Utóérő gyümölcs. Éretten az íze és az illata is egyedülálló! Gazdag C-vitaminban és pektinben. Szép virágai is ehetőek, exclusive éttermek használják elsősorban desszertek dekorációjaként. Jó vízáteresztő, humuszban gazdag közegbe ültessük, sok vizet igényel. Lehetőség szerint esővízzel öntözzük. Konténeres növények. Fényigény: teljes napfény/félárnyék Talajtípus: közömbös Vízigény: átlagos/magas Tápanyagigény. magas Télállóság: -15°C (Aranyszabály: ahol a füge bírja, ott a guava és a gránátalma is)      
  • Rubus fruticosus ' Black Satin' Erőteljes növekedésű, ellenálló fajta. Kivételesen nagy termése fényes fekete színű, hosszúkás hengeres alakú. Ízletes gyümölcsű tüskementes fajta. Konténeres növény.
    Talajtípus:
    Közömbös
    Télállóság:
    -30 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
  • Zanthoxylum piperitum
    Lombhullató cserje, vagy kisebb fa, átlag 2x2 méter terjedelmű. Kína, Japán, Korea hegyeinek gyakori növénye. Magyar elnevezése szecsuáni származására utal. Átellenes állású, szárnyalt levelei mutatósak. A levélalapok tüskések. Egylaki növény, egyivarú virágokkal. Jelentéktelen, sárga virágai Május-Június hónapokban nyílnak. Ragyogó vörös és illatos bogyói őszre bíborszínűvé érnek. Termést már a 2-3 éves növény is hoz. Metszéssel alakítható. A termés illóolaja terpénekben és dipenténekben, a levélé pedig monoterpén származékokban és hat szénatomos telítetlen vegyületekben gazdag. A szecsuáni borsnak botanikailag semmi köze a fekete, vagy a fehér borshoz. Alkalmazási is eltér a megszokottól, hiszen itt nem a fekete mag kerül elfogyasztásra, hanem az először rózsaszínű, majd száradás után fekete magköpeny. Egészben, vagy őrölt formában használjuk a mámoros illatú magköpenyt. Több ázsiai fűszerkeverék alkotórésze. Az íze valóban friss borsos, a citrom és a menta íz keveredve borzongató, nyelvzsibbasztó érzést generál, ha magában elrágjuk. Gyógyhatása: Segíti az emésztést, vértisztító. Írásos feljegyzések szerint elpusztítja a parazitákat, és megszünteti a hasfájást. Rövid időre megszünteti a fogfájást. Gasztronómiai jelentősége és felhasználása: A receptekben gyakran ajánlják előbb úgy megpirítani, hogy még benne van a fekete fényes mag, aztán szétnyomjuk, és a magot kidobjuk. A kínai konyha egyik jellegzetes fűszerhasználati módja, hogy a szecsuáni borsot sóval együtt száraz serpenyőben átsütik. Ezt kis tálkában teszik az asztalra, és ebbe mártogatják a különböző sült húsokat (csirke, kacsa, disznó). Többnyire a főzés végén teszik az ételbe. Gyömbérrel, és a csillagánizzsal együtt, az erős szecsuáni konyha népszerű fűszere. Amikor sokat eszünk belőle, a szájunk elzsibbad ez a „Ma la”. A szecsuáni bors olaj formájában is használatos «Sichuan pepper oil». Nagyon népszerű ételek a forró olajban készült tészta. Közismert recept a gyömbérrel, szecsuáni borsos olajjal, barna cukorral, rizsecettel, és zöldségekkel készült tészta. Az indonéz konyha megőrölve, csilivel keverve adja a hús és halételekhez. A szecsuáni bors az egyik alapvető fűszere a nepáli, bhutáni, tibeti konyháknak, mivel ezeken a területeken termesztik. Az egyik himalájai jellegzetesség a momo — a hagymával, fokhagymával, és szecsuáni borssal ízesített darált jak hússal töltött félhold alakú tésztás 'táskák'. Japánban a Zanthoxylum sancho megszárított és porrá őrölt leveleit teszik mértékkel a tésztalevesekbe. Az egész és friss leveleket a kinomet, használják a zöldségek, különösen a bambuszrügyek aromatizálására, és a levesekbe. A szecsuáni bors az egyik összetevője a tradicionális kínai ötfűszer keveréknek, és a Shichimi togarashi, a japán hétfűszer keveréknek is. Konténeres növények.
    Talajtípus:
    Közömbös
    Télállóság:
    -20 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Félárnyék
  • Rubus 'Dirksen thornless'
    Tartása igazán egyszerű és kitűnő választás gyermekbarát kertekbe. Fekete színű, édes, lédús termését nyár végén hozza. Őszi lombszíne igazán mutatós, levelei sárgás vöröses színben pompáznak. Legjobban a napsütéses, déli, délnyugati fekvésű helyeken érzi jól magát, de kerüljük a tűző napra ültetését. A 2.év tavaszán vágjuk vissza a gyenge tősarjakat. Támrendszerrel érdemes nevelni, ha már a növények ágai elérték a 1,5 m-es magasságot. A szeder számára fontos a jó vízellátás és a megfelelő tápanyagellátás. A metszéssel egy időben trágyázzuk is, így bőséges terméshozamra számíthatunk. Konténeres növények.
    Talajtípus:
    Közömbös
    Télállóság:
    -30 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Kifejezetten tápanyagigényes
    Vízigény:
    Nagy vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
  • Punica granatum 'Acco'
    Izraeli fajta. Korán, már szeptember elején érik. Termése mutatós, közepesen nagyméretű, a héj és a magok színe rubinpiros. Kellemes édes ízű fajta. Konténeres növények.
    Talajtípus:
    Lúgos (meszes)
    Télállóság:
    -15 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Kis vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
  • Latin név: Actinidia chinensis 'Hayward'
    A kínai őserdők szélén a Jangce folyó partvidékén honos. Az actinidia félék családjába tartozik. Új-Zéland után megjelent Európában is. Kúszó szárával, csavarodó hajtásaival nagy területeket is befuthat. Hajtásain kerekded, szív alakú levelek fejlődnek. A hajtások végeit és a leveleket rozsddavörös szőrök borítják. Kifejlett példányai 8-10 méteresre nőnek. Lombhullató növény. Virágai fehérek, 1-1,5-cm-er nagyok. A nyár elején nyíló virágokból őszre fejlődnek ki a hengeres tojásdad 6-10-cm-es barna szőrös termések. Kétlaki növény. Beporzáshoz hím és női egyedeket kell ültetni. A szőlőhöz hasonlóan kordonra futtatva termesztik. Az egyik legfinomabb gyümölcs. Húsa szaftos, édes, illatos. Termése különleges értékű- C-vitamin tartalma az, almáénak 10-szerese. A leszedett termések utóérnek. Virágzási idő május vége felé kezdődik. Ebben az időben, a jobb terméskötődés érdekében monilia elleni szerrel permetezzük meg a növényeket. Vízigényes növény, a víz hiánya miatt csökkenhet a gyümölcs mérete, és a gyümölcs jellemző tulajdonságai, és gyengítheti a növény ellenállóképességét. Egy hím ivarú növény 8 nőivarú beporzását végzi el. A 'Hayvard' nagy gyümölcsű, kellemes ízű bőségesen teremő fajta. A 'Tomori' egy porzós fajta, melyből csak egy kell a beporzáshoz. Egy porzós növény bőven elegendő akár 6-8 termő egyed beporzásához, ültetvényben jellemzően 7-8 termőre jut egy porzó. Fontos, hogy az egyes töveket semmiképpen ne ültessük 2-2,5 méternél közelebb egymáshoz. Ha ennél kisebb teret kapnak, nem lesz elég helyük a normális vegetációhoz. A támrendszer későbbi könnyebb kialakítása érdekében célszerű a csemetéket egy sorba ültetni. Az ültetés legjobb időpontja a tavasz, viszont a már előzőleg kihajtott növény esetében csak akkor, ha már nem várhatók fagyok. Késő ősszel is lehet ültetni, ekkor viszont feltétlenül föl kell kupacolnunk a növényt kb. 20 cm magasságban földdel, mivel a zsenge törzsön a kérget a talaj felett az erős fagy felrepesztheti, ez a körülmény és a gyökérzet körül pangó víz könnyen előidézhet gombabetegségeket. Jól megoldható a továbbiakban a törzs legalsó részének védelme a további évek telein is a törzsre csavart, lehetőleg víztaszító szintetikus szövettel, kb. 40 cm magasságig. A korábban említett tévhitekkel ellentétben a növényt egyéb módon takarni viszont teljesen felesleges és veszélyes is! Feltétlenül előnyös, ha van lehetőség a kivit szélvédett helyre telepíteni. Az erős szél tavasszal vagy a nyár elején gyakran képes a fiatal hajtásokat letörni. Számításba kell vennünk, hogy a kivi olyan dús lombot fejleszt, hogy alatta az árnyékban még a fű is kiveszik. Ültetvényben maga megoldja a gyomtalanítást. Alatta más növényt nem lehet tartani. Minden híreszteléssel ellentétben a kivi nem különösebben napfényigényes növény, sokkal inkább árnyékkedvelő, a félárnyék különösen kedvező számára. Ez is tapasztalatilag megcáfolja azt a sok félreértelmezést és félretájékoztatást, miszerint nagy hőigényű, késői érésű csemegeszőlőkhöz hasonlítják a hozzá nem értők, holott nem csak klímaigénye, de termesztésmódja és metszése is alapvetően különbözik a szőlőtől. A kivinek nincs különleges talajigénye, de azért általában elmondható, hogy kémhatás tekintetében inkább a semlegestől a savasba hajló talajt kedveli. A talaj minőségét illetően pedig előnyösebbek a mély rétegű, jó vízgazdálkodású, de nem pangóvizes területek. Megfelelő vízgazdálkodás esetén homoktalajokon is jól fejlődik. A meszet nem kedveli ugyan, de ha nem túlzott mésztartalmú talajról van szó, bizonyos mértékig elviseli. Normál körülmények között nincs szüksége vastartalmú talajjavító szerre vagy lombtrágyára. Levélsárgulással járó klorotikus tünetek nagyon magas mésztartalmú talajok esetén jelentkeznek. Összességében elmondható, hogy Magyarország talajainak túlnyomó többségén jól fejlődik, talajaink más részén kielégítően, csak a túl meszes talajok esetén, azaz Magyarország területének néhány százalékán vetődnek fel komoly problémák a termesztést illetően. Hobbikerti szinten talajjavítást is végezhetünk előnytelen kémhatású talaj esetén, a legjobb módszer, ha rendszeresen savanyú tőzeget terítünk szét a törzstől számított két méter sugarú körben: mivel egy középkötött talajban lévő felnőtt növény gyökérzetének átmérője elérheti a négy métert, ezért értelemszerűen a talaj minőségét célzó bármilyen beavatkozás ilyen hatókörben lehet hatásos. A tőzeget ültetéskor is beleforgathatjuk a földbe, lehetőleg ezt is ilyen mértékig, inkább nagyobb területen, mint mélyen. Nem jó megoldás, ha starterként közvetlenül a növény körül végzünk talajcserét, mert mihelyt a gyökerek átszövik az optimálisra kicserélt talajt, a rosszabb talajba már kevéssé hatolnak be, összecsavarodnak, a növény fejlődése megtorpan. Az ültetőgödör az egyéb gyümölcstermők esetében megszokott méretű legyen, annál kicsit szélesebb. A tápanyag-utánpótlást meghálálja, főként ültetvényben K és P igénye nagy, megfelelő megoldás lehet szerves trágya kiszórása. A túlzott mennyiségű N eltúlzott vegetativitást és csökkenő gyümölcshozamot idézhet elő. Hobbikerti körülmények között nem feltétlenül szükséges trágyázni, a tápanyagok ellenőrizhetetlen túladagolását elkerülendő. Egy-egy elem túladagolása hiánybetegségeket idézhet elő. Kinevelés Miután elültettük növényeinket, az első évben a csemeték kinevelésére kell koncentrálnunk. Első lépésben nem szükséges a végleges támrendszert kiépíteni. Tavasszal egy ígéretesnek tűnő, erőteljes rügy fölött vissza kell metszenünk a növényt kb. 20-30 cm-es magasságban. Az ebből előtörő erőteljes hajtást fogjuk felhasználni a leendő törzs kialakításához. Ezért az első évben kizárólag függőleges irányban növesztünk. Ehhez egy ideiglenes, nagyon hosszú, 4-5 méteres, egyenes karóra van szükségünk, amely mentén növényeinket egy törzsön, minél magasabbra kell növesztenünk. Az első fejlődési fázishoz ezek az optimális körülmények, ez az első lépés ahhoz, hogy a növény nagyon hamar fejletté és termővé váljon. Tilos több szálat meghagyni. Legfeljebb akkor lehet kettőt (de többet semmiképp), ha a lugast két irányban kitöltendő, két ellentétes irányú vázkart alakítunk ki és ahhoz nem egy törzset ágaztatunk kétfelé, hanem azonos tőről két (iker) törzset nevelünk. A karóhoz való folyamatos rögzítéssel biztosítanunk kell, hogy a tenyészcsúcs mindig felfelé álljon. Vigyázzunk, hogy a hajtás ne csavarodjon a karóra. Ha ezek a feltételek nincsenek biztosítva, és a növény vége lekonyul, akkor a bab indájára emlékeztető vékony indát növeszt, és fejlődése megtorpan. Ugyanez történik, ha a kordonos szőlő mintájára lekötik a növényt, kínjában több tősarjat növeszt, a málnához lesz hasonlatos, termését soha nem mutatja meg. A támrendszer kialakítása A kivi a vízszintesen növő, egyéves szálvesszőkön hozza termését. Éppen ezért nem lehet falra fölfuttatni. A termőfelület kialakításánál a legfőbb cél a minél nagyobb számú, minél erőteljesebb, vízszintesen álló szálvessző biztosítása kezelhető elhelyezkedésben. Ezeknek az igényeknek az ernyő alakú lugas forma, az Olaszországban „pergolettá”-nak nevezett alakzat felel meg leginkább. Ez a Hayward termesztésének kizárólagos ésszerű módja, tulajdonképpen annak elvi vázlata. Minden ettől eltérő forma akkor lehet funkcionális, ha ilyen elemi részekből áll. A koronaforma kialakítása érdekében először egy vázkart alakítunk ki úgy, hogy az első évben függőlegesen növesztett ágat 1,80-2 m magasságban, derékszögben elhajlítjuk, és egy huzalhoz erősítjük. Ezt akár a kinevelés évében is megtehetjük, augusztus elején, szükség esetén pedig a következő évben. Az ezt a műveletet követő évben az ebből a vázkarból kitörő vízszintesbe álló szálvesszők lesznek az első termés hordozói. A vízszintes termőkarok megtartásához 1,80-2 m magasságban szokásos az oldalhuzalokat tartó kereszttartókat felszerelni a tartóoszlopokra. Fantázia szerint, vagy a hely adta lehetőségeknek megfelelően, természetesen el lehet térni az üzemi ültetvény mintájának követésétől, csak az a fontos, hogy a módosítás olyan legyen, hogy a művelés alapelveinek megvalósítását ugyanúgy biztosítsa, mint a kiindulási verzió. A művelés és a támrendszer vázlata a mellékelt ábrákon látható! Metszés A kivitermesztés sikertelenségének az egyik fő oka a vesszők rövid csapra történő metszése, amivel a gazda megvalósíthatja az összes lehetséges termőrügy eltávolításának jóvátehetetlen hibáját. A kivinél nem szabad a szőlőnél megszokott rövidcsapos metszést alkalmazni, mivel a virágok a vízszintes pozíciójú, előző évben fejlődött szálvesszők utolsó harmadában, az 5.-6. rügytől távolabb elhelyezkedő vegyes rügyekben differenciálódnak a Hayward fajtánál. Az első néhány rügy terméketlen, vagy vakrügy, ez azt jelenti, hogy egy néhány szemre történő visszametszés az összes termőrész eltávolításával egyenértékű. Sajnos nagyon sokan elkövetik ezt a szarvashibát, mivel a magyar nyelven elérhető szakirodalom által terjesztett szomorú tévhit szerint járnak el, miszerint: „metszése a szőlőéhez hasonlóan történik”. Az ilyen drasztikus kezdeti beavatkozást követő hasonló továbbiak az évek múlásával egyre inkább túlzott vegetativitásra kényszerített növényt eredményeznek, aminek már nem vesszői, hanem indái nőnek, amelyeken a lehetséges termőrészek már a helyét kinőtt, kezelhetetlen növény kényszerből is eltávolításra kerülő részein vannak. Így az ilyen helytelenül metszett kivin egyre távolabb kerül a termőképesség lehetősége. Az ily módon félrevezetett kivitulajdonos pedig csodálkozik, hogy a „lány” miért nem akar teremni, amikor a „fiú” mindig virágzik. A hímivarú ’Tomuri’ fajta ugyanis rövid csapon is hoz virágot, néhány, csupán elvétve forgalomban lévő nőivarú fajtához hasonlóan. A kivi metszése tehát csupán ritkításból, hajtásválogatásból áll. A termőfelület-szabályozás során alapvetően a letermett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel. Ehhez a művelethez a kivi nagyon jól „adja magát”, mivel leggyakrabban a letermett vessző tövéből, alapi rügyből hajt ki az éves vessző. Cseréjét a gyakorlatlanabb kertész is könnyűszerrel el tudja végezni. A másik fontos szempont a vázágak megfelelő pozícióiban új vesszők megjelenését előkészítendő, egy-két szemes csapokat hagyni, az esetleges űrök betöltésére. Az erőteljes termővesszőkön, és az ezekből előtörő friss hajtásokon kívül a jól érzékelhetően "erősen bütykös" nyársak is termést adhatnak, így, ha vannak ilyenek, ezeket nem szabad "letisztítani" a növényről. Ha az éves szálvesszők távolabbi rügyeiből már az előző évben rövidebb vesszők, nyársak nőttek, ezek már az első néhány rügyből is adhatnak termést. A kivilugas úgy is tervezhető, hogy a porzó kisebb teret kap, mivel ez nem igényel feltétlenül hosszú szálvesszőket a virágos vegyesrügyek differenciálásához. A szüret A kivi szedésének időpontját az első komolyabb fagyok szokták meghatározni. Szedéskor még nem érett, mivel utóérő gyümölcs. Hideg helyen tárolva akár hónapokig eláll, zárt helyen, alma mellett tárolva, az abból kiszabaduló etilén hatására néhány nap alatt beérlelhető. Akkor fogyasztható, ha állaga az érett őszibarackhoz hasonlatos. A további gondozás A kivi, bár viszonylag korán fakad, a virágzása késői, ideje május közepe-vége. A tavaszi metszést a kihajtás előtt kell végezni, kora tavasszal, tél végén. A szél és a rovarok vegyesen porozzák, a nőivarú növényen megjelenő virágok túlnyomó többségéből, szinte mindegyikből gyümölcs lesz. A növény szinte korlátlanul terhelhető, semmilyen termésritkítást nem kell végeznünk. A kivi nem igényel permetezést, de aki ezt nem tudja, gyakran követ el olyan hibát, hogy más gyümölcsökhöz használt szerekkel azt is megpermetezi, gondolván, hogy ártani biztos nem árt. Pedig de még mennyire, hogy árt! Egyes hatóanyagok okozhatnak klorózisnak tűnő tüneteket. A gyomirtószerekre is rendkívül érzékeny, lehetőleg a közelében ne végezzünk ilyen jellegű permetezést. A kiwi hosszú életű növény, már a harmadik évben termőre fordítható ugyan, a teljes termőkapacitást 10 éves kora környékén éri el. Ekkorra egy tő akár egy mázsát is teremhet. Kártevői, betegségei általában nincsenek, ültetvényben is nagyon ritkán fordul elő vírusos, vagy gombás fertőzés. Komoly gondot okozhatnak viszont a cserebogárpajorok. A pajorok előszeretettel rágják a kivi gyökerét. Ez nagyon visszavetheti a növényt a fejlődésben. Ellenük tavasszal kiszórt talajfertőtlenítő szerekkel védekezhetünk. Az 500-800 mm évi csapadékkal rendelkező területeken, a jó terméshozam érdekében általában csepegtető öntözést alkalmaznak ültetvényi szinten, tehát vízigényes növény, azonban nálunk, házikertben, kötöttebb talajon, átlagos évben kevés öntözéssel, akár öntözés nélkül is termeszthető. A rossz nyári csapadékellátottság elsősorban a következő évi virágos rügyek képződésére hat negatívan. Gyökérzete sekély, 2 méter sugarú körben szétterjedő, rendszertelenebb vízellátottság mellett azonban jóval mélyebbre terjed. Konténeres növények. Az ár 1db-ra vonatkozik.
    Talajtípus:
    Savas (tőzeges)
    Télállóság:
    -20 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Kifejezetten tápanyagigényes
    Vízigény:
    Nagy vízigény
    Fényigény:
    Félárnyék
  • Actinidia chinensis 'Hayward'
    A kínai őserdők szélén a Jangce folyó partvidékén honos. Az actinidia félék családjába tartozik. Új-Zéland után megjelent Európában is. Kúszó szárával, csavarodó hajtásaival nagy területeket is befuthat. Hajtásain kerekded, szív alakú levelek fejlődnek. A hajtások végeit és a leveleket rozsddavörös szőrök borítják. Kifejlett példányai 8-10 méteresre nőnek. Lombhullató növény. Virágai fehérek, 1-1,5-cm-er nagyok. A nyár elején nyíló virágokból őszre fejlődnek ki a hengeres tojásdad 6-10-cm-es barna szőrös termések. Kétlaki növény. Beporzáshoz hím és női egyedeket kell ültetni. A szőlőhöz hasonlóan kordonra futtatva termesztik. Az egyik legfinomabb gyümölcs. Húsa szaftos, édes, illatos. Termése különleges értékű- C-vitamin tartalma az, almáénak 10-szerese. A leszedett termések utóérnek. Virágzási idő május vége felé kezdődik. Ebben az időben, a jobb terméskötődés érdekében monilia elleni szerrel permetezzük meg a növényeket. Vízigényes növény, a víz hiánya miatt csökkenhet a gyümölcs mérete, és a gyümölcs jellemző tulajdonságai, és gyengítheti a növény ellenállóképességét. Egy hím ivarú növény 8 nőivarú beporzását végzi el. A 'Hayvard' nagy gyümölcsű, kellemes ízű bőségesen teremő fajta. A 'Tomori' egy porzós fajta, melyből csak egy kell a beporzáshoz. Egy porzós növény bőven elegendő akár 6-8 termő egyed beporzásához, ültetvényben jellemzően 7-8 termőre jut egy porzó. Fontos, hogy az egyes töveket semmiképpen ne ültessük 2-2,5 méternél közelebb egymáshoz. Ha ennél kisebb teret kapnak, nem lesz elég helyük a normális vegetációhoz. A támrendszer későbbi könnyebb kialakítása érdekében célszerű a csemetéket egy sorba ültetni. Az ültetés legjobb időpontja a tavasz, viszont a már előzőleg kihajtott növény esetében csak akkor, ha már nem várhatók fagyok. Késő ősszel is lehet ültetni, ekkor viszont feltétlenül föl kell kupacolnunk a növényt kb. 20 cm magasságban földdel, mivel a zsenge törzsön a kérget a talaj felett az erős fagy felrepesztheti, ez a körülmény és a gyökérzet körül pangó víz könnyen előidézhet gombabetegségeket. Jól megoldható a továbbiakban a törzs legalsó részének védelme a további évek telein is a törzsre csavart, lehetőleg víztaszító szintetikus szövettel, kb. 40 cm magasságig. A korábban említett tévhitekkel ellentétben a növényt egyéb módon takarni viszont teljesen felesleges és veszélyes is! Feltétlenül előnyös, ha van lehetőség a kivit szélvédett helyre telepíteni. Az erős szél tavasszal vagy a nyár elején gyakran képes a fiatal hajtásokat letörni. Számításba kell vennünk, hogy a kivi olyan dús lombot fejleszt, hogy alatta az árnyékban még a fű is kiveszik. Ültetvényben maga megoldja a gyomtalanítást. Alatta más növényt nem lehet tartani. Minden híreszteléssel ellentétben a kivi nem különösebben napfényigényes növény, sokkal inkább árnyékkedvelő, a félárnyék különösen kedvező számára. Ez is tapasztalatilag megcáfolja azt a sok félreértelmezést és félretájékoztatást, miszerint nagy hőigényű, késői érésű csemegeszőlőkhöz hasonlítják a hozzá nem értők, holott nem csak klímaigénye, de termesztésmódja és metszése is alapvetően különbözik a szőlőtől. A kivinek nincs különleges talajigénye, de azért általában elmondható, hogy kémhatás tekintetében inkább a semlegestől a savasba hajló talajt kedveli. A talaj minőségét illetően pedig előnyösebbek a mély rétegű, jó vízgazdálkodású, de nem pangóvizes területek. Megfelelő vízgazdálkodás esetén homoktalajokon is jól fejlődik. A meszet nem kedveli ugyan, de ha nem túlzott mésztartalmú talajról van szó, bizonyos mértékig elviseli. Normál körülmények között nincs szüksége vastartalmú talajjavító szerre vagy lombtrágyára. Levélsárgulással járó klorotikus tünetek nagyon magas mésztartalmú talajok esetén jelentkeznek. Összességében elmondható, hogy Magyarország talajainak túlnyomó többségén jól fejlődik, talajaink más részén kielégítően, csak a túl meszes talajok esetén, azaz Magyarország területének néhány százalékán vetődnek fel komoly problémák a termesztést illetően. Hobbikerti szinten talajjavítást is végezhetünk előnytelen kémhatású talaj esetén, a legjobb módszer, ha rendszeresen savanyú tőzeget terítünk szét a törzstől számított két méter sugarú körben: mivel egy középkötött talajban lévő felnőtt növény gyökérzetének átmérője elérheti a négy métert, ezért értelemszerűen a talaj minőségét célzó bármilyen beavatkozás ilyen hatókörben lehet hatásos. A tőzeget ültetéskor is beleforgathatjuk a földbe, lehetőleg ezt is ilyen mértékig, inkább nagyobb területen, mint mélyen. Nem jó megoldás, ha starterként közvetlenül a növény körül végzünk talajcserét, mert mihelyt a gyökerek átszövik az optimálisra kicserélt talajt, a rosszabb talajba már kevéssé hatolnak be, összecsavarodnak, a növény fejlődése megtorpan. Az ültetőgödör az egyéb gyümölcstermők esetében megszokott méretű legyen, annál kicsit szélesebb. A tápanyag-utánpótlást meghálálja, főként ültetvényben K és P igénye nagy, megfelelő megoldás lehet szerves trágya kiszórása. A túlzott mennyiségű N eltúlzott vegetativitást és csökkenő gyümölcshozamot idézhet elő. Hobbikerti körülmények között nem feltétlenül szükséges trágyázni, a tápanyagok ellenőrizhetetlen túladagolását elkerülendő. Egy-egy elem túladagolása hiánybetegségeket idézhet elő. Kinevelés Miután elültettük növényeinket, az első évben a csemeték kinevelésére kell koncentrálnunk. Első lépésben nem szükséges a végleges támrendszert kiépíteni. Tavasszal egy ígéretesnek tűnő, erőteljes rügy fölött vissza kell metszenünk a növényt kb. 20-30 cm-es magasságban. Az ebből előtörő erőteljes hajtást fogjuk felhasználni a leendő törzs kialakításához. Ezért az első évben kizárólag függőleges irányban növesztünk. Ehhez egy ideiglenes, nagyon hosszú, 4-5 méteres, egyenes karóra van szükségünk, amely mentén növényeinket egy törzsön, minél magasabbra kell növesztenünk. Az első fejlődési fázishoz ezek az optimális körülmények, ez az első lépés ahhoz, hogy a növény nagyon hamar fejletté és termővé váljon. Tilos több szálat meghagyni. Legfeljebb akkor lehet kettőt (de többet semmiképp), ha a lugast két irányban kitöltendő, két ellentétes irányú vázkart alakítunk ki és ahhoz nem egy törzset ágaztatunk kétfelé, hanem azonos tőről két (iker) törzset nevelünk. A karóhoz való folyamatos rögzítéssel biztosítanunk kell, hogy a tenyészcsúcs mindig felfelé álljon. Vigyázzunk, hogy a hajtás ne csavarodjon a karóra. Ha ezek a feltételek nincsenek biztosítva, és a növény vége lekonyul, akkor a bab indájára emlékeztető vékony indát növeszt, és fejlődése megtorpan. Ugyanez történik, ha a kordonos szőlő mintájára lekötik a növényt, kínjában több tősarjat növeszt, a málnához lesz hasonlatos, termését soha nem mutatja meg. A támrendszer kialakítása A kivi a vízszintesen növő, egyéves szálvesszőkön hozza termését. Éppen ezért nem lehet falra fölfuttatni. A termőfelület kialakításánál a legfőbb cél a minél nagyobb számú, minél erőteljesebb, vízszintesen álló szálvessző biztosítása kezelhető elhelyezkedésben. Ezeknek az igényeknek az ernyő alakú lugas forma, az Olaszországban „pergolettá”-nak nevezett alakzat felel meg leginkább. Ez a Hayward termesztésének kizárólagos ésszerű módja, tulajdonképpen annak elvi vázlata. Minden ettől eltérő forma akkor lehet funkcionális, ha ilyen elemi részekből áll. A koronaforma kialakítása érdekében először egy vázkart alakítunk ki úgy, hogy az első évben függőlegesen növesztett ágat 1,80-2 m magasságban, derékszögben elhajlítjuk, és egy huzalhoz erősítjük. Ezt akár a kinevelés évében is megtehetjük, augusztus elején, szükség esetén pedig a következő évben. Az ezt a műveletet követő évben az ebből a vázkarból kitörő vízszintesbe álló szálvesszők lesznek az első termés hordozói. A vízszintes termőkarok megtartásához 1,80-2 m magasságban szokásos az oldalhuzalokat tartó kereszttartókat felszerelni a tartóoszlopokra. Fantázia szerint, vagy a hely adta lehetőségeknek megfelelően, természetesen el lehet térni az üzemi ültetvény mintájának követésétől, csak az a fontos, hogy a módosítás olyan legyen, hogy a művelés alapelveinek megvalósítását ugyanúgy biztosítsa, mint a kiindulási verzió. A művelés és a támrendszer vázlata a mellékelt ábrákon látható! Metszés A kivitermesztés sikertelenségének az egyik fő oka a vesszők rövid csapra történő metszése, amivel a gazda megvalósíthatja az összes lehetséges termőrügy eltávolításának jóvátehetetlen hibáját. A kivinél nem szabad a szőlőnél megszokott rövidcsapos metszést alkalmazni, mivel a virágok a vízszintes pozíciójú, előző évben fejlődött szálvesszők utolsó harmadában, az 5.-6. rügytől távolabb elhelyezkedő vegyes rügyekben differenciálódnak a Hayward fajtánál. Az első néhány rügy terméketlen, vagy vakrügy, ez azt jelenti, hogy egy néhány szemre történő visszametszés az összes termőrész eltávolításával egyenértékű. Sajnos nagyon sokan elkövetik ezt a szarvashibát, mivel a magyar nyelven elérhető szakirodalom által terjesztett szomorú tévhit szerint járnak el, miszerint: „metszése a szőlőéhez hasonlóan történik”. Az ilyen drasztikus kezdeti beavatkozást követő hasonló továbbiak az évek múlásával egyre inkább túlzott vegetativitásra kényszerített növényt eredményeznek, aminek már nem vesszői, hanem indái nőnek, amelyeken a lehetséges termőrészek már a helyét kinőtt, kezelhetetlen növény kényszerből is eltávolításra kerülő részein vannak. Így az ilyen helytelenül metszett kivin egyre távolabb kerül a termőképesség lehetősége. Az ily módon félrevezetett kivitulajdonos pedig csodálkozik, hogy a „lány” miért nem akar teremni, amikor a „fiú” mindig virágzik. A hímivarú ’Tomuri’ fajta ugyanis rövid csapon is hoz virágot, néhány, csupán elvétve forgalomban lévő nőivarú fajtához hasonlóan. A kivi metszése tehát csupán ritkításból, hajtásválogatásból áll. A termőfelület-szabályozás során alapvetően a letermett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel. Ehhez a művelethez a kivi nagyon jól „adja magát”, mivel leggyakrabban a letermett vessző tövéből, alapi rügyből hajt ki az éves vessző. Cseréjét a gyakorlatlanabb kertész is könnyűszerrel el tudja végezni. A másik fontos szempont a vázágak megfelelő pozícióiban új vesszők megjelenését előkészítendő, egy-két szemes csapokat hagyni, az esetleges űrök betöltésére. Az erőteljes termővesszőkön, és az ezekből előtörő friss hajtásokon kívül a jól érzékelhetően "erősen bütykös" nyársak is termést adhatnak, így, ha vannak ilyenek, ezeket nem szabad "letisztítani" a növényről. Ha az éves szálvesszők távolabbi rügyeiből már az előző évben rövidebb vesszők, nyársak nőttek, ezek már az első néhány rügyből is adhatnak termést. A kivilugas úgy is tervezhető, hogy a porzó kisebb teret kap, mivel ez nem igényel feltétlenül hosszú szálvesszőket a virágos vegyesrügyek differenciálásához. A szüret A kivi szedésének időpontját az első komolyabb fagyok szokták meghatározni. Szedéskor még nem érett, mivel utóérő gyümölcs. Hideg helyen tárolva akár hónapokig eláll, zárt helyen, alma mellett tárolva, az abból kiszabaduló etilén hatására néhány nap alatt beérlelhető. Akkor fogyasztható, ha állaga az érett őszibarackhoz hasonlatos. A további gondozás A kivi, bár viszonylag korán fakad, a virágzása késői, ideje május közepe-vége. A tavaszi metszést a kihajtás előtt kell végezni, kora tavasszal, tél végén. A szél és a rovarok vegyesen porozzák, a nőivarú növényen megjelenő virágok túlnyomó többségéből, szinte mindegyikből gyümölcs lesz. A növény szinte korlátlanul terhelhető, semmilyen termésritkítást nem kell végeznünk. A kivi nem igényel permetezést, de aki ezt nem tudja, gyakran követ el olyan hibát, hogy más gyümölcsökhöz használt szerekkel azt is megpermetezi, gondolván, hogy ártani biztos nem árt. Pedig de még mennyire, hogy árt! Egyes hatóanyagok okozhatnak klorózisnak tűnő tüneteket. A gyomirtószerekre is rendkívül érzékeny, lehetőleg a közelében ne végezzünk ilyen jellegű permetezést. A kiwi hosszú életű növény, már a harmadik évben termőre fordítható ugyan, a teljes termőkapacitást 10 éves kora környékén éri el. Ekkorra egy tő akár egy mázsát is teremhet. Kártevői, betegségei általában nincsenek, ültetvényben is nagyon ritkán fordul elő vírusos, vagy gombás fertőzés. Komoly gondot okozhatnak viszont a cserebogárpajorok. A pajorok előszeretettel rágják a kivi gyökerét. Ez nagyon visszavetheti a növényt a fejlődésben. Ellenük tavasszal kiszórt talajfertőtlenítő szerekkel védekezhetünk. Az 500-800 mm évi csapadékkal rendelkező területeken, a jó terméshozam érdekében általában csepegtető öntözést alkalmaznak ültetvényi szinten, tehát vízigényes növény, azonban nálunk, házikertben, kötöttebb talajon, átlagos évben kevés öntözéssel, akár öntözés nélkül is termeszthető. A rossz nyári csapadékellátottság elsősorban a következő évi virágos rügyek képződésére hat negatívan. Gyökérzete sekély, 2 méter sugarú körben szétterjedő, rendszertelenebb vízellátottság mellett azonban jóval mélyebbre terjed. 22-es konténeres növények. Az ár 1db-ra vonatkozik.
    Talajtípus:
    Savas (tőzeges)
    Télállóság:
    -20 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Kifejezetten tápanyagigényes
    Vízigény:
    Nagy vízigény
    Fényigény:
    Félárnyék
  • Latin név: Ziziphus Jujuba
    Az Ázsiából származó kínai datolyát kezdik felfedezni. Hihetetlen, de igaz: az ültetésen és a beérett gyümölcs leszedésén kívül nem igényel semmi munkát, még metszeni sem kell. Nálunk nincs semmilyen kártevője. Megvárja, míg a fagyok elmúlnak, s csak akkor kezd hajtani. Virágzása június elejére tehető. Fényes, viaszos hatású levelei szoliterként jól mutatnak akár a díszkertben is. Ha pedig októberre beérik a gyümölcse, akkor tényleg színpompás, hiszen a zöld levélzeten kikandikáló barnás-bordó termés igencsak kelleti magát. Nagyon jól érzi magát a meleg fekvésű, laza szerkezetű talajokban. Sok napsütést igényel, félárnyékban kevésbé fejlődik. Rendszeres öntözését 1-3 éves korában ne mulasszuk el. Magassága 6 méter körüli.Nagy körte alakú gyümölcse van, ami éretten barna. A termései októberben, novemberben érnek. A barnás-vörös héj alatt fehéres, ropogós gyümölcshús borítja a hosszúkás csonthéjas magokat. Ízük édeskés, néha kellemesen illatos. A gyümölcs különlegessége, hogy a magas savtartalma mellett sok cukrot, fehérjét, ásványi anyagokat, valamint sok C-vitamint tartalmaz. Rendkívüli gyógyhatásai: mikrobaellenes, gyulladásgátló és féregűző hatását már bizonyították, de ismeretes nyugtatóként és hatásos cukorbetegség esetén, valamint serkentő tulajdonsága megmutatkozik az immunrendszer működésének szabályozásában. A gyümölcsnek összehúzó hatása is van. A jujuba termése belsőleg fájdalomcsillapítóként ajánlott rekedtség és a garat gyulladásos megbetegedései, pl. torokgyulladás esetén. Köhögés és hörghurut kezelésében köptetőszerként használják. Nyálkahártya-összehúzó tulajdonsága miatt hatásos gyógyszer hasmenés kezelésére. Sok fajta frissen is kitűnő csemegének számít. Aszalás után datolyaszerűvé ráncosodó gyümölcsei adják az igazi élvezetet. Végtelen az elkészítési receptek száma: főzik kölessel vagy rizzsel, kemencében sütik vagy pörkölik, készül belőle jujubakenyér, kandírozott gyümölcs, méz- és cukorszirupban főzve. Egy ősi kínai leírás szerint utolérhetetlen a mézes jujuba: „nagy, egészséges, szárított terméseket főzz cukros vízben, szedd ki, és napon vagy szélben néhány percig szárítsd, amikor már elég száraz, ismét főzzed rövid ideig, majd szárítsd újra. Amikor eléggé száraz, a héját hosszában vagdosd fel éles késsel, kötözd össze, majd főzzed újra — de töményebb cukoroldatban és végül szárítsd addig, hogy már ne ragadjon." Fája oszlopos növekedésű. Konténeres növények. Megfelelő porzótárssal 2.éves korában már termőképes.
    Talajtípus:
    Közömbös
    Télállóság:
    -30 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
  • Latin név: Rubus hybrid 'Loganberry'
    Július közepétől terem. Sötétpiros színű gyümölcse nagy, hosszúkás kúp alakú. Kiváló ízű, bőtermő fajta. Nyár végétől a fagyokig telepíthető. Konténeres növények.
    Talajtípus:
    Közömbös
    Télállóság:
    -30 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
  • Punica granatum 'Wonderful'
    Látványos termésű, Kaliforniai eredetű fajta: a gyümölcsök tömege a másfél kilót is elérheti, színük kívül-belül intenzív sötétpiros. Kiváló ízű, bőlevű, friss fogyasztásra és lének is kitűnő. Bokra erős növekedésű, bőtermő, ellenálló. A pangó vizet nem kedveli. Kb -15 fokig bírja a hideget, ha ennél hidegebb van, akkor tövig visszafagy és onnan hajt újra. Bokros, konténeres növények.
    Talajtípus:
    Közömbös
    Télállóság:
    -15 fokig télálló
    Tápanyagigény:
    Közepesen tápanyagigényes
    Vízigény:
    Közepes vízigény
    Fényigény:
    Teljes napfény
  • Rubus idaeus 'Golden everest' 
    Augusztustól szeptember végéig hozza aranysárga, nagyon finom ízű termését.
    A málnanövény ún. félcserje. Ez azt jelenti, hogy a vesszői csak két évig élnek: az első évben kifejlődnek, a másodikban elágaznak, virágot fejlesztenek, és gyümölcsöt érlelnek, majd elszáradnak. Az elpusztult vesszőket (amelyeket a termés után azonnal, de legkésőbb tavasszal évről-évre ki kell metszeni) új sarjak pótolják. Mivel erdei (vadon termő) növényről van szó, akkor terem szépen, ha természetszerű körülmények között termesztik. Sövényként kerítés mellé ültethető, ill. kordonban nevelhető, azaz ha karók közé kifeszített dróthuzalra futtatjuk. Bokorbab vagy alacsony növekedésű borsó alá ültetésével biztosíthatjuk a talajtakarás egy részét, ezenkívül szalma, gyaluforgács is kerülhet mulcsként a tövek alá, amit gazdag terméssel viszonoz a málnánk. Középerős növekedésű fajta. Napos/félárnyékos helyet kedvel.
    Konténeres növények.