Atlasz cédrus

Kattintson a képre a teljes méretű változat megtekintéséhez

Az észak-afrikai Marokkó és Algéria területén az Atlasz láncain honos, híres termőhelyeia Blidah, a Babor és a Tababor hegyek. Részben numídiai jegenyefenyővel (Abies numidica), spanyol borókával (Juniperus thurifera), tölggyel egykor kiterjedt erdőségeket alkotott, néhány szép állománya máig megmaradt. Hosszú életű, 1000 évet is megél.
Nagy fa (25 – 40 m), a kéreg sokáig sima, világosszürke, majd kis, hosszúkás pikkelyekre darabolódik. Koronája vízszintes síkokba hajló, vagy fordított „V” alakot formálva ereszkedő, ritkásan elágazó alsóbbrendű oldalágaktól és a törpehajtások tengelyközelben maradó, tömött pamacs-soraitól rajzolatos. Szórt tűállású vezérhajtásai tövében a törpehajtások hamar megjelennek. Tűi (1 – 2,5 cm) viszonylag rövidek, száraz termőhelyen vaskosak, ezüstösen hamvasak. Tobozai 5 – 7 cm-esek, szürkésbarnák, a 2 – 3. évben érnek. A fiatal fák – még ha fiatal korban gyakran zöld lombúak is – később hamar a szürke vagy az ezüstárnyalataira váltanak.
Meleg napos helyet igényel, jó szárazságtűrő, fiatalon fagyérzékeny. Talajokban nem válogat, de az átültetést rosszul viseli.
50-60- cm- es növényt küldök.